Kalandpark

Egy ideje ígérgetem a srácaimnak, hogy elmegyünk egy mostanság igen népszerű kalandparkba, de részben a távolság, részben az árak miatt (no meg a fiam még csak öt éves) eddig nem mentünk. Aztán a kistérségi újságban olvastam, hogy nyílt egy ilyen létesítmény a közelben, Monor határában. Mára amúgy is valamilyen gyerkőcös-szabadtéri programot terveztünk, feltettem hát a kérdést a srácoknak, jászberényi állatkert avgy kalandpark. Utóbbit választották (gondolom, mert állatkertben épp a múlt hétvégén voltak a szüleimmel, mert amúgy azzal is nyúztak egy ideje :P )

Reggel nagynehezen összeszedelőzködtünk, elláttuk a jószágot, majd nekiindultunk. Odafelé a vadregényesebb útvonalat választottam, hadd gyönyörködjünk a természet szineiben. Úri-Gomba-Monor, pocsék minőségű, kanyargós, de szép út. Monoron sikerült rögtön a jó irányba kanyarodnom és már oda is találtunk a körforgalom után a 4-es útról párszáz méteren elérhető Nádas Pihenőpark létesítményhez.

Tágas parkoló és igényes épülettömb látszott rögtön, majd kikászálódva a járműből, szemügyre vehettük a nagyon igényesen kialakított horgásztavat, mellette mesterséges dombon létesült játszóterecskét, ahonnan láthatóvá vált a tó túloldalán található kalandpálya is. A játszótér használata ingyenes, tipikus fajátékok, mászókák, libikóka, hinták és a gyerkőceim nagy kedvence, drótkötél csúszda! Röpke órányit csúszkáltak rajta megállás nélkül :)

Amikor már kellőképp kivörösödött a tenyerük, elsétáltunk a kalandpályához. A felnőttek számára kialakított pálya elég komoly, jó magasan kifeszített drótkötelek, rajtuk a legkülönfélébb "kínzószeközökkel", úgymint többféle lengő "mocsárjárás" feladat, kötélhágcsók, függeszkedők. A legdurvább így ránézésre, a drótkötélről lógó függőleges rönkök, melyeken falmászó fogások vannak, ezeken kapaszkodva kellene a 7 vagy 8 külön-külön lengő rönkön végigmászni. Tériszonyos vendégeknek külön csemege a tó fölött átívelő drótkötél csúszka :) Felszerelés adnak, természetesen. Ez a nagypálya 140cm magasság felett használható, első óráért 2000-et kérnek, hosszabbítás lehetséges. A gyerekpálya viszont csalódás volt, túlságosan egyszerűek a feladatok, nagyon alacsonyan van, semmi adrenalinbomba :) legalábbis az én gyerekeim kb 5 perc alatt körbementek rajta, ami egy óráért 1000 forintért nem az igazi :-/ Javasolnám a tulajdonosnak, hogy bővítse ki a gyerekpályát a felnőttekéhez hasonló feladatokkal, csak alacsonyan elhelyezve, mert a jelen felállásban túl nagy a kontraszt, átlagos ügyességű, de még nem tizenéves/140magas gyerekeknek egyik pálya sem megfelelő. Mi még visszamentünk a játszótérre a csúszka miatt - további bő félóra folyamatos csúszásra (és még mindig nem vízhólyagos a tenyerük...nem értem :P )

A területen van még "állatsimogató" vagyis egyszerűen két kecske, két csacsi és két láma akiket lehet simizni :) Megtettük!

Nyáron fürödni, röpizni is lehet, és a kiírás szerint gyerek jet-ski is bérelhető és pónilovaglás is szerepel a kínálatban.A horgászatról nem tudok nyilatkozni, egyike az engem cseppet sem érdeklő tevékenységeknek. Mindenesetre a tó szép és van benne hal - láttuk, hogy fogtak :)

Az étterem szép, árakban nem vagyok igazán képben, mindenesetre egy jó nagy sonkás-kukoricás pizza 1190 volt, akárcsak a hatalmas tányér Cézár saláta, 100%-os narancslé 120/dl - tessék eldönteni, mennyire drága :)

Hazafelé az ifjúság szinkronhorkolásban versenyzett :)

Boldog Szülinapot, Öcsi!

Kicsi fiam 5 éves lett!

Családdal úgy sikerült egyeztetni, hogy végül a vasárnapi futónaphoz csaptuk hozzá a szülinapozást.
Éjjeli tortasütés, szülinapi előkészületek és rövid alvás után reggel szüleimmel és egy kölcsöngyerekkel kiegészülve mentünk a futónapra, ahol hamarosan csatlakoztak bátyámék 3 lurkóval. Fiam és a kölcsönlányka futott az ovis futamban, unokaöcsém és lányom is a saját korosztályukban (1700 ill. 1250 métert), bátyám a felnőtt rövid távon (3,4km), végül én a tizesen. A többiek közben a Hétpróbás Gézengúz nevű játékban vettek részt, arcot festtettek no meg szurkoltak. Otthon csatlakozott még egy barátnőm két fiával és közös ebédelésbe csaptunk, majd később megtámadtuk a tortákat.

Taekwondo

Judit már régóta nyúz, hogy vigyem karatézni, ezért utánanéztünk, milyen lehetőségek vannak a közelben. A szomszéd faluban egy egész sikeres kis egyesület működik, ugyan nem karate, de a gyereknek igazából mindegy. Múlt pénteken mentünk először edzésre, csak Judittal, és rögtön be is álltunk. A Mester kifejezetten örült, hogy én is beálltam, nem sok a felnőtt a csapatban. Judit nagyon pörgött, pláne hogy kiderült, két volt ovistársa és két mostani osztálytársa is jár :-)

Az edzés első felében általános erősítő-nyújtó gyakorlatok voltak, a fekvőtámasz kivételével egész jól ment nekem is, aztán különváltunk kezdő és haladó csoportra. Vicces volt a kezdő csapat, vagy nyolc 6-7éves meg én :) Tanultunk egy-egy ütést, rúgást, hárítást és a gyerekek örömére rúgtunk pontkesztyűre. Az edzés végén beszéltem pár szót a Mesterrel, szóba került a futás is persze :)

Másnap reggel Juditnak volt némi izomláza, de már akkor alig várta a következő edzést. Hétfőn megyünk is! Bár még nem tudom, Öcsi mit fog ott művelni...

Ezer éve...

...nem írtam ide semmit.

Na, majd most! :) Zajlik a lét, igazából nincs semmi különös. A nyár végét a gyerekek anyuékkal és az unokatesókkal töltötték, majd iskolakezdés után Öcsi költözött a Nagyihoz (anyósomhoz) két hétre. Annyira nem bántam :)

Jönnek-mennek az iskolás-óvodás hétköznapok,lány továbbra is élvezi a sulit, bár a reggeli kelésnél néha vannak gondok :P Fiam vagány nagycsoportos, vagyis nagy-középsős, mert ugye nálunk csak két csoport van. Elég durva a csoport amúgy, a 21 főből 15 erősen hátrányos helyzetű, romagyerek,nem a legjobb családokból.... Óvónéni még nem adta be a felmondását...

Vackor az első bében

Nem Vackor, Judit. A többi stimmel.

Birkabúcsú

A mai nappal kettővel kevesebb birkánk van. A bárányt már húsvétkor el akartam adni, de nem kelt el, azóta párban próbáltuk eladni a két idősebbet vagy a két ifjabbat, de szintén semmi érdeklődés, mire végül a múltkor nálunk vendégeskedő barátaink csaptak le a lehetőségre és egy ismerősükkel közösen megvettek kettőt. Csak épp nem volt helyük levágni őket, így jobb híján itt kellett megoldani a dolgot...

Nem örültem túlzottan, mert bármennyire is tudom, mi lesz velük, mégse akartam látni ahogy leölik őket. A gyerekeket anyóshoz passzoltuk, bár ők is tudják hova mennek birkák, de mégiscsak születésétől gondozgatták a bárányt, szerették őket. Érdekes volt, a barátunk hozta a gyerekeit és őket egyáltalán nem viselte meg a dolog. Jehova Tanúiként úgy hiszik, a halál pillanatában a mennybe került a jószágok lelke is, amit itt nyúznak-vágnak az csak husi.

Szerencsére ügyes volt az ember, nagyon gyorsan és tisztán lerendezte őket, nem szenvedtek. A nyúzás nem egy szemet-szívet gyönyörködtető meló, de azt hiszem, ha muszáj lenne, meg tudnám csinálni. Magát ez ölést nem biztos.

Lényeg a lényeg, Kökény és Áfonya nincs többé. Sajnálom őket, mert szeretem minden háziállatunkat, de sok volt ennyi állat. A bundájukat megtartottuk.

Pizsiparti

A múlt hétvégén nálunk aludt a srácok egyik ovis társa, ami csupán azért érdekes, mert ez volt az első ilyen "átalvós" buli. Vasárnap délután felcuccoltam a srácaimat, felvettük Vikit is és megtámadtuk a tóalmási strandot. A kölkök rettentően élvezték, órákig pacsáltak a vízben, oda-vissza cikáztak a gyerekpancsoló és a nagyobb medence közt. Csak annyi időre voltak hajlandók a szárazra vetődni amíg benyomtak egy-egy jégkrémet és fejenként egy egész(!) kürtős kalácsot :)

Szinte említésre sem méltó, hogy záráskor úgy kellett kizavarni őket a medencéből :P

Itthon aztán ahelyett, hogy álmosan-fáradtan kidőltek volna, még egy órát futkostak az udvaron amíg én elláttam az állatokat, majd felnőtteket megszégyenítő mennyiségű vajas-sajtos kenyér és paradicsom elfogyasztása után még 11-ig "pizsamapartiztak" a szobában....amit némi alvás után reggel 7 körül folytattak. A hétfőt itthon töltöttük, lovagoltak, rohangáltak, festettek, babáztak, homokoztak, délután pedig Szilvinél bográcsoztunk. Viki aznap is nálunk aludt, csak másnap délelőtt jött érte az anyukája. Ismét megállapítottam, hogy a kettő mellé még egy gyerek már igazán nem számít :)