A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaja. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 21., vasárnap

Fűben-fában finomság - Tyúkhúr

A köznyelv tyúkhúr, tikhúr, libafű néven ismeri ezt a vadon élő növényt ami a többség számára nem több idegesítő, mindent elborító gyomnál. Pedig klassz saláta alapanyag, állítólag a cukorbetegek számára igazi csodaszer és minden jó meg van benne, amit a zöld színű zöldségeinkben istenítünk. Előnye, hogy bárhol megtalálható, gyakorlatilag egész évben elérhető, de persze most, tavasszal a legszebb, zsenge, ropogós és épp virágzik is. A növény teljes föld feletti része ehető, szára ropogós, levelei a madársalátához hasonlóak, virága ízetlen de szép kis fehér dekorációként járul hozzá az ételhez. Ehető nyersen, salátának, belevághatjuk párolt rizsbe, rántottába, mint a snidlinget, főzhetünk belőle krémlevest vagy főzeléket a spenóthoz hasonlóan. Sokan nem hiszik amíg meg nem kóstolták, de gyakorlatilag nem különböztethető meg a spenóttól ha ugyanúgy készítjük el (ez igaz több ilyen zöldfélére, pl. csalánból és céklalevélből is készítettem főzeléket, amiről a család állította, hogy spenót :-)


A konkrét receptekre vágyóknak íme a mai vacsorára készült salátánk:
két nagy csokor tyúkhúr
egy marék sóskalevél
két szál újhagyma
két retek
1 ek almaecet vagy más finom ecet
1 ek hidegen sajtolt olaj
1 mokkáskanál méz
só, bors
A hagymát felkarikáztam, a zöldeket összetépkedtem, a retket nagylukú reszelőn lereszeltem, sóztam, borsoztam. Az öntetet összekevertem, rácsorgattam a salátára és összeforgattam.

Fűben-fában finomság - Csalán

Biztos sokan hallottatok már a csalánteáról, azt is nagyon szeretem, de itt most ételről lesz szó. Viszonylag kevesen ismerik a csalánt zöldségként pedig a spenóthoz hasonlóan készíthető el és nagyon finom. Állítólag rettentő egészséges is, vas, folsav, meg mindenféle jó van benne ami a zöld dolgokban szokott :)

Nagyon klassz túró- vagy sajtkrémet lehet belőle készíteni, de akár főzeléknek vagy krémlevesnek is megfőzhetjük. Egyszerűen szedjünk forgalmas utaktól távol zsenge csalánt (kesztyűben célszerű), mossuk le vízzel, fonnyasszuk meg egy kis olajon vagy vajon, pont mint a spenótot szokás. Utána tetszés szerint felhasználható, aprítva fűszerekkel túróba vagy natúr krémsajtba keverhetjük amit aztán pirítósra kenve fogyaszthatunk vagy  tejszínnel felfőzve, fűszerezve turmixolható, pirított zsemlekockával finom leves.

Tegnap omlettbe sütöttem bele kevés medvehagymás sajtkocka és újhagymakarikák társaságában. Friss retekkel látványra sem utolsó és ami a lényeg,  nagyon finom!



2013. április 20., szombat

Vad zöldek

A hirtelen jött jó időnek köszönhetően, őrült növekedésnek indult a növényzet, az erdőben és a kertben egyaránt. Szegény fák aránylag lassan kapnak észbe, hogy lehet rügyezni, az aljnövényzet viszont burjánzik ezerrel. Ennek nem csak a növényevő állatkáink örülnek...
Kétpofára esszük mi is a tyúkhúrt, a turbolyát, a csalánt; a pitypangot enyhén keserű íze miatt a srácok kevésbé, de a virágjából készült mézhez hasonlatos szirupot ők is szívesen rácsorgatják a vajaskenyerükre.

Néha kell egy kis mental shift, hogy az ember ne arra gondoljon, ugyanazt legeli, mint az állatok :) Engem ez egy cseppet sem zavar, de persze ha a srácaim elmesélik itt-ott, hogy tyúkhúrsalátát ettünk vagy Judit visz a suliba valami vadnövénnyel készült uzsit, egyeseknek felszalad a szemöldöke, mások rémülten kérdezik, hogy ez nem mérgező?!  :)   Hát nem. Sőt...

Feldobok majd pár képet meg receptet, hátha valakinek kedve támad kipróbálni. A városiak persze nehezebb helyzetben vannak, az utak mentén nem célszerű növényt gyűjteni.



2013. január 19., szombat

Kaja


Na, mesélek kicsit :-) 

Régóta (nagyon régóta) fel-felmerül nálam, hogy le kéne dobni pár kilót (nem az erkélyről...), de egy-két napos fellángolásokon túl sose jutottam, pedig tudom, hogy a kaja visszafogásával máris érhetnék el változást. Nagyon utálom azonban a kizárásos diétákat, én mindenevő vagyok és slussz, valamint baromira nem jön be az, hogy este ne egyek, mert olyankor van együtt a család, főzök vacsit és nem mellesleg, szeretek a családommal vacsorázni (és nem két kekszet vagy egy fél almát....)

Időközben, bár nem követtem egyiket se, de olvasgattam sokféle diétáról, étkezési programról, elvekről, fiziológiáról....volt, ami egyáltalán nem fogott meg, volt amin elkerekedett a szemem és olyan is, amit használhatónak és hihetőnek ítéltem. Ez utóbbiból a legvonzóbb a WD (Warriors' Diet - Harcosok étrendje) volt és nem a neve miatt :P 

Le van írva sok helyen, nem pazarolnám itt rá a helyet és a szót, de röviden, böjtöléses-jellegű étrend, hosszabb kajaszünetes (kevés kajás) szakaszt követ egy rövid kajálós. A miértje abszolút hihető, az életmódomhoz szuperül illeszthető, így elhatároztam, teszek egy próbát. Még csak 10napja játszom ezt, úgyhogy komoly következtetéseket nem vonnék le, de ami biztos, nagyon jól érzem magam, nem került semmilyen fáradtságba vagy nehézségbe betartani, nem "éhezem" (tehát nem vagyok folyton éhes) és vacsira - kis túlzással - azt ehetek amit akarok, cseppet sem érzem azt, hogy megvonnék magamtól bármit is. 

Centit, mérleget nem néztem, de ami érezhető enélkül is, hogy napközben könnyebbnek, frissebbnek érzem magam, nincs "kajakóma" ebéd után (mert nincs ebéd se:P ) , emellett bírom az edzést is (bár hosszút nem futottam mostanság), a délutáni TKD edzésen tökéletesen bírtam a pörgést. 

Az átállás egyik napról a másikra történt és legnagyobb meglepetésemre, nem okozott nehézséget. Reggel ugyan fura volt, hogy nem tervezem már az ébresztő csörgésekor a reggelit, és nem csipegetek a gyermek uzsonnájának készítése közben, de simán elvoltam a pohár vízzel vagy teával (az elmúlt két napban ittam kávét, kevéske mézzel, tejjel, de csak mert kívántam az ízét). Délelőtt víz, tea, egy-egy alma, répa, narancs, uborka, mikor épp mi volt kéznél, de igazából ebből se sok, egy-két darab. Délután ugyanez, szintén nem sok, aztán este vacsira amit egyébként is evett a család, max ha süti is volt akkor abból nem ettem vagy csak picit. A szerdai edzés előtt voltam kissé éhes, akkor ettem pár szelet sajtot az almához és tökéletesen elég volt.


Eddig 10 nap telt el ezzel a táplálkozással, kíváncsi vagyok, hosszabb távon milyen tapasztalatokat szerzek és vajon fogyok-e ezzel az étrenddel. A fogyás csak mellékes, igazából egészséges akarok lenni és jól érezni magam a bőrömben, de a sportjaimhoz és az egómnak is kéne az a néhány centi/kiló mínusz. Ami fontos, hogy ezt nem érzem fogyókúrának (mert nem is az), egy abszolút hosszútávon működőképes, fenntartható életmód, tehát ha beválik, akkor akármeddig folytathatom. A fogyás érdekében, igyekszem este sem csak szénhidráthegyeket betermelni, de nem korlátozom magam nagyon. Egyelőre az a furcsa, hogy a módszert követők nagy esti lakomákról számolnak be, én viszont nem igazán ettem többet vacsira mint korábban. Talán ha többet edzek akkor ez is változni fog.

Majd szólok, hogy alakulok :-) És persze azt sem hallgatom el, ha netán mégse jön be hosszabb távon. 


Itt egy írás az étrendről, linkekkel.

2012. február 22., szerda

Comfort food

This morning, after a very short night and with a long day ahead, coupled with my neck still feeling far from perfect, I was in serious need of some comfort food.
Also, it had to be something quick and simple, so even though my last two tries failed big time, I went for brownies in a mug.
This time, I beat the egg with an electric mixer first and used melted butter instead of oil. Unfortunately, I didn't have dark chocolate at hand, but was hoping a Sport szelet (rum flavored, dense chocolate bar) would suffice. It did.

The world now seems a whole lot nicer :D


2010. december 22., szerda

Gyesznyó

Régóta töröm már a fejem, hogy karácsony esti lakomának mit tálaljak fel kis családom asztalára, de egészen tegnapig csak az volt biztos, hogy idén végre nem csak tervezem, de készítek is harcsapaprikást, úgy klasszikus módon, kapros túrós-csuszával. Aztán kedves férjem hazatért egy gyanús szatyorral....
Közelebbi szemrevételezést követően megállapítottam, hogy a darabolós gyilkosság áldozata egy vaddisznó volt és egy lapockája, bordarésze és gerince lapul a csomagban. A szállító kihallgatása nyomán beigazolódott a gyanúm, hogy kedves ismerősünk vadászkalandjának eredményéből kaptunk kóstolót. A bordát rögtön le is sütöttem, nagyon fini volt, a lábszárcsontot feldobtam levesnek, a többit bepácoltam és a kamrában helyeztem el, hogy majd karácsonyi vacsi legyen belőle. Azt hiszem, a lapockából inkább pörköltet készítek, a karajt meg kisütöm egyben, fűszeres kéregben.

Luxuskarácsony :)

2010. október 8., péntek

Pirog, pelmeni, vareniki ésatöbbi

Aszondja a wikihow, hogy ma pirog nap van. De én padlizsánkrémre készültem, úgyhogy az lesz, de jó, hogy eszembe juttatták, egyik nap kéne valami barátfüle-szerűséget főzni!

2010. szeptember 17., péntek

Gombaaaaa





A sok eső után tele az erdő gombával, de én persze totál hülye vagyok hozzájuk, biztonsággal csak a pöffeteget és a laskát ismerem meg :(

Van rengeteg szegfűgomba, de tudom, hogy összetéveszthető egy mérgező tölcsérgomba fajjal, így nem merem szedni :( Tintagombát is láttam, de nagyon kevéske, így csak megmutattam a srácoknak, milyen mókás jószág. Festegettünk vele egy kicsit :P A kertemben még kerti csiperkének tűnő gomba is nő, de hát ebben sem vagyok 100% biztos....

El kéne végezni egy gombafelismerő tanfolyamot...


2010. augusztus 26., csütörtök

Megy a gomba....


Nem, a gomba nem megy Bozóthoz, így Bozót megy a gombához. Kedves barátom szuper gombászóhelyre bukkant és volt olyan kedves, hogy engem is elvitt egy körre. Klassz kis terepfutással melegítettünk be a gombaszedésre, kellett is, mert fura helyeken nőnek ám a kis mocskok :P Hoztam pár őzlábat és laskát is, de a lényeg a pöfi volt, óriási Óriás pöffeteg, és rögtön nem is egy! Hazafelé a békávén csak úgy ámultak a népek!

Holnap dobok egy gombás posztot a kajablogokra.

Addig is, még egyben:


2010. február 25., csütörtök

2010. február 11., csütörtök

Muffin x.évad y. rész

Mint már említettem, törpös sütit szeretnék alkotni szombatra. A kísérletezést már tegnap elkezdtem és zöldes, illetve türkizes árnyalatú muffint már tudok gyártani! A dekoráció a gyermek műve :)

From Kaják

2010. január 23., szombat

Bűnök 1.

Mint tudjátok, nem vagyok nagy híve az üres kalóriáknak, műkajáknak, zsír-,cukor-,tartósítószer-bombáknak, de azért én is bűnözök néha. A burgonyacsipsz épp egy ilyen dolog, amit az elveim ellenzenek, de az ízlelőbimbóimhoz láncolt agyi területeim időnként megkívánnak. Amióta megjelent, ez az aktuális kedvenc:

From Kaják
Kb havonta egyet felfalok. De akkor egyszerre az egész zacsit egy pohár hideg sörrel, fröccsel, neadjisten kólával :)

2010. január 16., szombat

Muffin

Megsütöttem Bogár Citromos muffinját, a bonyolultabbat ami azért egyáltalán nem olyan nagyon bonyolult. A recepthez képest kicsit lusta voltam és nem kevergettem mindent külön-külön, de a lényeges dolgokra odafigyelve kb elronthatatlan. Nagyon finom is lett! A gyerkőcök kedvéért került bele mazsola, illetve néhány darabba más aszalt gyümölcsök, citronát és oranzsát is, sőt még mázat is kapott a tetejére!
Íme:

From Kaják

2010. január 11., hétfő

Kis hedonista

Hazajöttem a tanfolyi után (lustán, autóval), ágyba dugtam a srácokat és benyomtam egy óriás melegszenyát miközben emaileket olvastam....az ágyamban! És csináltam forraltbort is. Azt még a konyhában, de aztán behoztam :) Most azt hiszem olvasni fogok, valami angolt....


2010. január 9., szombat

Túra Z-vel és Fickó F-fel

Ma csatangoltunk egyet a Börzsönyben Z-vel. Wass Albert túra volt, 44kilométeren 1300valami szint, brutális talajviszonyok, de jó hangulat. A pasival gyakran járunk errefelé, így volt némi helyismeretem, bár voltak csupán szalagozott részek is amerre még nem jártam.

A tegnapi esőnek és a megemelkedett hőmérsékletnek köszönhetően, a hó gyakorlatilag teljesen elolvadt a nap folyamán, de már reggel is óriási latyakban indultunk. Az olvadt, kásás trutyit néhol még fagyos hó, másutt már dagonyává változott sár, illetve a mezőkön bokáig érő talajvíz váltotta fel. Nincs vízálló lábbelim a gumicsizma kivételével, így a szokásos futócipőmben mentem, ami persze az első adandó alkalommal beengedte az összes vizet. Azért egy életérzés amikor a totál jegesvizes cipőben páros lábbal ugrasz a latyakba, mert már olyan mindegy :)

Nagyon szépen szervezett túra volt, jó szolgáltatásokkal (meleg kaja, forralt bor, tea útközben, a célban pedig virsli, tea, no meg pálesz) Ajánlom!


Hazaérve hasznos tevékenységek után letottyantam lustulni és épp kétpofára tömöm a maradék keleties csirkét a vödörnyi tejeskávémmal, miközben a konyha f-betűs ördöge szidja az aktuális szakácsot a képdobozomban. Biztos engem is szidni, pedig jót főzök...