Fűben-fában finomság - Tyúkhúr

A köznyelv tyúkhúr, tikhúr, libafű néven ismeri ezt a vadon élő növényt ami a többség számára nem több idegesítő, mindent elborító gyomnál. Pedig klassz saláta alapanyag, állítólag a cukorbetegek számára igazi csodaszer és minden jó meg van benne, amit a zöld színű zöldségeinkben istenítünk. Előnye, hogy bárhol megtalálható, gyakorlatilag egész évben elérhető, de persze most, tavasszal a legszebb, zsenge, ropogós és épp virágzik is. A növény teljes föld feletti része ehető, szára ropogós, levelei a madársalátához hasonlóak, virága ízetlen de szép kis fehér dekorációként járul hozzá az ételhez. Ehető nyersen, salátának, belevághatjuk párolt rizsbe, rántottába, mint a snidlinget, főzhetünk belőle krémlevest vagy főzeléket a spenóthoz hasonlóan. Sokan nem hiszik amíg meg nem kóstolták, de gyakorlatilag nem különböztethető meg a spenóttól ha ugyanúgy készítjük el (ez igaz több ilyen zöldfélére, pl. csalánból és céklalevélből is készítettem főzeléket, amiről a család állította, hogy spenót :-)


A konkrét receptekre vágyóknak íme a mai vacsorára készült salátánk:
két nagy csokor tyúkhúr
egy marék sóskalevél
két szál újhagyma
két retek
1 ek almaecet vagy más finom ecet
1 ek hidegen sajtolt olaj
1 mokkáskanál méz
só, bors
A hagymát felkarikáztam, a zöldeket összetépkedtem, a retket nagylukú reszelőn lereszeltem, sóztam, borsoztam. Az öntetet összekevertem, rácsorgattam a salátára és összeforgattam.

Fűben-fában finomság - Csalán

Biztos sokan hallottatok már a csalánteáról, azt is nagyon szeretem, de itt most ételről lesz szó. Viszonylag kevesen ismerik a csalánt zöldségként pedig a spenóthoz hasonlóan készíthető el és nagyon finom. Állítólag rettentő egészséges is, vas, folsav, meg mindenféle jó van benne ami a zöld dolgokban szokott :)

Nagyon klassz túró- vagy sajtkrémet lehet belőle készíteni, de akár főzeléknek vagy krémlevesnek is megfőzhetjük. Egyszerűen szedjünk forgalmas utaktól távol zsenge csalánt (kesztyűben célszerű), mossuk le vízzel, fonnyasszuk meg egy kis olajon vagy vajon, pont mint a spenótot szokás. Utána tetszés szerint felhasználható, aprítva fűszerekkel túróba vagy natúr krémsajtba keverhetjük amit aztán pirítósra kenve fogyaszthatunk vagy  tejszínnel felfőzve, fűszerezve turmixolható, pirított zsemlekockával finom leves.

Tegnap omlettbe sütöttem bele kevés medvehagymás sajtkocka és újhagymakarikák társaságában. Friss retekkel látványra sem utolsó és ami a lényeg,  nagyon finom!

Vad zöldek

A hirtelen jött jó időnek köszönhetően, őrült növekedésnek indult a növényzet, az erdőben és a kertben egyaránt. Szegény fák aránylag lassan kapnak észbe, hogy lehet rügyezni, az aljnövényzet viszont burjánzik ezerrel. Ennek nem csak a növényevő állatkáink örülnek...
Kétpofára esszük mi is a tyúkhúrt, a turbolyát, a csalánt; a pitypangot enyhén keserű íze miatt a srácok kevésbé, de a virágjából készült mézhez hasonlatos szirupot ők is szívesen rácsorgatják a vajaskenyerükre.

Néha kell egy kis mental shift, hogy az ember ne arra gondoljon, ugyanazt legeli, mint az állatok :) Engem ez egy cseppet sem zavar, de persze ha a srácaim elmesélik itt-ott, hogy tyúkhúrsalátát ettünk vagy Judit visz a suliba valami vadnövénnyel készült uzsit, egyeseknek felszalad a szemöldöke, mások rémülten kérdezik, hogy ez nem mérgező?!  :)   Hát nem. Sőt...

Feldobok majd pár képet meg receptet, hátha valakinek kedve támad kipróbálni. A városiak persze nehezebb helyzetben vannak, az utak mentén nem célszerű növényt gyűjteni.

Kaja

Na, mesélek kicsit :-) 

Régóta (nagyon régóta) fel-felmerül nálam, hogy le kéne dobni pár kilót (nem az erkélyről...), de egy-két napos fellángolásokon túl sose jutottam, pedig tudom, hogy a kaja visszafogásával máris érhetnék el változást. Nagyon utálom azonban a kizárásos diétákat, én mindenevő vagyok és slussz, valamint baromira nem jön be az, hogy este ne egyek, mert olyankor van együtt a család, főzök vacsit és nem mellesleg, szeretek a családommal vacsorázni (és nem két kekszet vagy egy fél almát....)

Időközben, bár nem követtem egyiket se, de olvasgattam sokféle diétáról, étkezési programról, elvekről, fiziológiáról....volt, ami egyáltalán nem fogott meg, volt amin elkerekedett a szemem és olyan is, amit használhatónak és hihetőnek ítéltem. Ez utóbbiból a legvonzóbb a WD (Warriors' Diet - Harcosok étrendje) volt és nem a neve miatt :P 

Le van írva sok helyen, nem pazarolnám itt rá a helyet és a szót, de röviden, böjtöléses-jellegű étrend, hosszabb kajaszünetes (kevés kajás) szakaszt követ egy rövid kajálós. A miértje abszolút hihető, az életmódomhoz szuperül illeszthető, így elhatároztam, teszek egy próbát. Még csak 10napja játszom ezt, úgyhogy komoly következtetéseket nem vonnék le, de ami biztos, nagyon jól érzem magam, nem került semmilyen fáradtságba vagy nehézségbe betartani, nem "éhezem" (tehát nem vagyok folyton éhes) és vacsira - kis túlzással - azt ehetek amit akarok, cseppet sem érzem azt, hogy megvonnék magamtól bármit is. 

Centit, mérleget nem néztem, de ami érezhető enélkül is, hogy napközben könnyebbnek, frissebbnek érzem magam, nincs "kajakóma" ebéd után (mert nincs ebéd se:P ) , emellett bírom az edzést is (bár hosszút nem futottam mostanság), a délutáni TKD edzésen tökéletesen bírtam a pörgést. 

Az átállás egyik napról a másikra történt és legnagyobb meglepetésemre, nem okozott nehézséget. Reggel ugyan fura volt, hogy nem tervezem már az ébresztő csörgésekor a reggelit, és nem csipegetek a gyermek uzsonnájának készítése közben, de simán elvoltam a pohár vízzel vagy teával (az elmúlt két napban ittam kávét, kevéske mézzel, tejjel, de csak mert kívántam az ízét). Délelőtt víz, tea, egy-egy alma, répa, narancs, uborka, mikor épp mi volt kéznél, de igazából ebből se sok, egy-két darab. Délután ugyanez, szintén nem sok, aztán este vacsira amit egyébként is evett a család, max ha süti is volt akkor abból nem ettem vagy csak picit. A szerdai edzés előtt voltam kissé éhes, akkor ettem pár szelet sajtot az almához és tökéletesen elég volt.


Eddig 10 nap telt el ezzel a táplálkozással, kíváncsi vagyok, hosszabb távon milyen tapasztalatokat szerzek és vajon fogyok-e ezzel az étrenddel. A fogyás csak mellékes, igazából egészséges akarok lenni és jól érezni magam a bőrömben, de a sportjaimhoz és az egómnak is kéne az a néhány centi/kiló mínusz. Ami fontos, hogy ezt nem érzem fogyókúrának (mert nem is az), egy abszolút hosszútávon működőképes, fenntartható életmód, tehát ha beválik, akkor akármeddig folytathatom. A fogyás érdekében, igyekszem este sem csak szénhidráthegyeket betermelni, de nem korlátozom magam nagyon. Egyelőre az a furcsa, hogy a módszert követők nagy esti lakomákról számolnak be, én viszont nem igazán ettem többet vacsira mint korábban. Talán ha többet edzek akkor ez is változni fog.

Majd szólok, hogy alakulok :-) És persze azt sem hallgatom el, ha netán mégse jön be hosszabb távon. 


Itt egy írás az étrendről, linkekkel.

ááá

Vendéget vártunk a hétvégére, egy baráti házaspárt három gyerkőccel, a tervek szerint mindkét napra. Ennek megfelelően bevásároltam 9 főre, majdan nekiálltam szombat reggel ebédet főzni, terv szerint annyit, hogy a levesekből jusson másnapra is. Barátaink megérkezése után derült ki, hogy bár a pasik jól megbeszélték ezt az ittalvós bulit, de valójában a hölgynek esze ágában nem volt maradni....

Ételhordónyi levest már átvittem Szilvinek, a kiolvasztott csirkemellet megsütöttük ma és esszük majd holnap is, a felvágott, saláta és a gyümölcs miatt nem aggódom, el fog fogyni, de akkor is.....

Szegény kölkök totál be voltak pörögve, már megtervezték, hogy ki hol fog aludni, stb. Judit bőgve jött be a kapuból, miután kikísértük a vendégeket.

Azért sírsz mert nem maradtak itt?

Igen.

(anyuka megmagyarázza, vígasztal, stb, gyerek érti, de mégis tovább bömböl) Miért sírsz még mindig?

- Mert nem mehettem velük.....

:)

Kertipartik

Mostanság egészen belehúztunk, főleg a tavalyi évhez képest mikor talán ha kétszer-háromszor sütögettünk odakint. Most viszont egymást érik a kisebb-nagyobb (inkább kisebb) szabadtéri sütések-főzések, ol barátnőmékhez ugrunk át egy estére, hol ők jönnek, múlt pénteken a szüleimnél volt nagyobb szabású kerti banzáj, vasárnap pedig mi hívtunk meg barátokat. Apuéknál szinte professzionális faszenes grillezés és bográcsozás volt, itthon csak egy minimál tűzrakónk van és téglára állított grillrácson sütöttünk, de mindegyik igen élvezetes program lett, a kaja pedig nagyon fini!

Vasárnap bográcsos lecsót gyártottam (igen, én, az embör nem nagyon konyít az ilyesmihez és nem is érdekli túlzottan), valami csodafinom lett, a barátaink pedig tarjaszeleteket hoztak grillezni. Alkottam még hozzá egy nagy tál friss salátát, kenyérropit mártogatóval és egy kis joghurtos-barackos sütit :) Tiszta paraszti idill volt: tömtük a kaját a kertben, a háttérben a paci legelt, a gyerekeim meg a szénabálákon futkostak, ugráltak :D Az időjárás ijesztgetett egy picit, nagy felhők gyűltek, fújni kezdett a szél, aztán dörgött és villámlott is, de eső végül nem lett belőle. Este 10-ig dumáltunk és rágcsáltunk még a teraszon. Persze egy hadseregre való kaja maradt, még holnap is a lecsót esszük, a pincében várakozó dinnyéhez pedig még hozzá sem nyúltunk ....

Mikulás

Kezdjük azzal, hogy nem vagyok normális. Eddig nincs új infó, ugye? ;-)
Nem elég, hogy elvállaltam az SZMK elnökséget az oviban, mindkét csoportban, de végül hót egyedül intézhettem a Mikulás-csomagok beszerzését, csomagolását, szállítását. No, nem mintha ez olyan veszett nagy meló lenne normális esetben.... Csak ugye ott az első mondat. Folyománya, hogy persze képes voltam minden kölöknek az óvodai jelével dekorált, saját kezűleg készített mézeskaláccsal kiegészíteni a csomagocskáját. Éjjel kettőkor kész is volt a 33 csomag + 6db az óvodai dolgozóknak.
Nem mellesleg, tényleg veszett jól néztek ki (én meg szerény vagyok, ugyebár) De tényleg! Azt mondta a gyerekem, hogy a mézeskalácsok egész hasonlóak voltak azokhoz amiket én szoktam karácsonykor, csak szebbek. Naaa, ti képesek lennétek a szó legszorosabb értelmében felülmúlni önmagatokat? Ugye hogy nem? :P :P :P

Képet majd töltök fel!

Buliféle

Jól sikerült a gyerkőc szülinapja, bár végül csak egy barátnőm jött át a fiával, de így is remekül szórakoztak. A meteorológia ígérgette délutánra az esőt, vihart, lehülést, ehelyett pár gyorsan vonuló szürke felhő és némi szél volt, de egy csepp sem esett. Óriási medencepartit csaptak a srácok, aztán tortáztunk, újra pancsi, még torta :)

A Sacher tortám nagyon jól sikerült, el is fogyott simán. A Judit által kiválasztott gyümölcsös-túrókrémes-piskótás süti is nagyon finom lett, de abból sok maradt (aztán vasárnap persze elfogyott az is)

Zöld

Tavaszodik. Most már tényleg. Nem csak azért mert melegszik az idő, hanem mert jól láthatóan zöldül a táj. A fákon ugyan még nincsenek levelek, csupán a duzzadó rügyek készülnek kipattanni, de az aljnövényzet máris buja és zöld. Sőt, mifelénk nem csak buja de "bolya" is, turbolya :)

Turbolya töménytelen mennyiségben van most az erdőben, friss, üde, zöld, illatos és olyan harapni- és simogatnivaló gyönyörűség. A kölkeim persze csak csatangolnak benne, nem hatja meg őket, hogy ez régóta ismert gyógy- és fűszernövény, a francia konyha fontos eleme :) A kecském és a birkáim pedig nyilvánvalóan rajonganak a francia konyháért ;-)

From Magyarország, Tápiószecső - természet

From Magyarország, Tápiószecső - természet

Farsang

Elkészültek a hupikék muffinok! Igaz, sikerült három különböző árnyalatú glazúrt készítenem, de c'est la vie...

From Farsang_2010

From Farsang_2010

From Farsang_2010

Igen, ennyire zakkant vagyok, hogy maga a muffintészta is kék :P

Farsang

A szokásos rend szerint történik idén is az ovis farsang, tehát a kedves szülők gyártanak sütiket a büfébe, a bevétel pedig az óvodáé. Idén is tömeges jelmez lesz, kb kétszáz hupikék törpike fog rohangálni a művelődési házban 13-án.

Úgy gondoltam, hogy ha már tavaly a 101kiskutyához dalmatafoltos piskótát készítettem, akkor idén valami hupikéket kellene. Egyelőre két ötletem van, az egyik Bogár citromos muffinja, kék mázzal bevonva és a tetejére egy kis fehér hab, mint a törpök sapija; a másik gomba formájú süti, mint a törpik házikói, csak még nem tudom, hogy miből.

Ötlet?

Ó

Tisztességes

Tehát próbálok egy tisztességes bejegyzést alkotni. Kicsit összevissza update lesz így is, de azért igyekszem, és mivel egy kedves baráttól azt tanultam, hogy ne nyafis dolog legyen felül, hát azzal a résszel kezdeném. No persze így ez lesz felül a szó szoros értelmében, de nem ezzel végződik a poszt. Húeztmostdejólelmagyaráztam! :P

Mostanság az önsajnálósabb pillanataimban eszembe jut egy barát korábbi mondata, így hangzott "Én azért nem is leszek jó semmire, mert nem hiszem el, hogy jó lehetek bármire" És ez igaz is. No persze nem rá, hiszen ő - és gondolom már azóta rájött - még sokra hivatott és van is ereje, bátorsága elérni amit akar. Magamra nézve viszont be kell látnom, hogy a fentebbi állítás igaz. Amíg el nem tudjuk hinni, hogy lehet belőlünk valami, addig csak stagnálás lesz és önsajnálat. Persze minél több pofont kap az ember a szárnypróbálgatásai közben, annál nehezebb hinni, de meg kell próbálni. És töretlen hittel csalódni tovább... oké, a vége vicc volt :)

Nyafi és világmegváltás vége. Más:

Hétfőn újabb adagot kellett sütnöm a Bogár-féle citromos muffinból, mert sajnos reggelre elfogyott az utolsó morzsáig és a gyerekem megígérte a papának, hogy hagyunk neki...Így gyorsan összedobtam egy kupaccal hétfőn ami cseppet sem meglepő módon, kedd reggelre szintén elfogyott :)

A témánál maradva, odaát a gasztroblogunkon bedobtam egy körkérdést, remélem akadnak is rá válaszok... Ha nem lesz érdeklődés, nem erőltetem a párbeszédet persze, de ha igen, lenne még pár ilyen "kedvences" kérdésötletem.

Ami a körkérdéseket illeti, két kedvences meme is kering itt mostanság, a filmesről már írtam, bár egyesek azt sem találták kielégítőnek, a zeneiről nem áll szándékomban, mert hasonlóan általános dolgokat írhatnék csak. Ha megpróbálok néhány kedvencet választani, ki kell hagynom sok másikat amiket szintén szeretek. Százas listát meg nem írkálok, bocs. De örömmel olvasom mások választásait!

A tanfolyis új tantárgyunkról is írtam már két sort, projekt-menedzsment a drága, és lassan megvilágosodik számomra, hogy egyáltalán nem olyan nagy szám, mint ahogy beállították. Csak szokás szerint eljátszunk egy csomót azzal amíg megértjük, hosszadalmas szöttyögéssel sk megcsináljuk azt amit egyébként a szoftver két másodperc alatt elvégez helyettünk...

Közben kiderült az is, hogy tanárok betegsége és közlekedési anomáliák miatti óraelmaradások következtében rengeteg hiányosságunk van amit a vizsgákig igencsak pótolni kellene. Nagyon kíváncsi leszek, hogy oldják meg!

Gyerekfronton felmerült a kérdés, hogy mikor menjen a lányka suliba. Mivel júliusi, alapból csak a következő év szeptemberében kezdene, de azért elgondolkoztunk rajta, hogy neki hogy lenne jobb. Még mindig nem döntöttem, de affelé húzok, hogy majd csak 7 évesen. Affelől nincs kétségem, hogy a használatos "teszt" szerint már most iskolaérett, de tudom, hogy az önbizalma csak látszólagos és nagyon sérülékeny, a kudarc azonnal elveszi a kedvét mindentől és nem túl kitartó. Azt gondolom, inkább menjen egy évvel később suliba és akár majd ugorjon egy évet ha annyira jól halad, mint hogy rögtön az elején kudarcélmény érje és szívjunk mind.

Persze az is igaz, hogy ha a rendszer a régi lenne és elég lenne szeptemberig betöltenie a hatot, akkor valószínűleg nem tartanám vissza... Tanulság, pontosabb családtervezés ;-)

Egy kis tegnapi sztori: Suliban voltam délután így apjukkal voltak itthon a kölkök. Öcsi választott a boltban egy doboz Orbit cukorkát, mondom is a pasinak, hogy tegye majd el, ne egye meg a gyerek az egészet egyszerre. Erre este azzal fogad, hogy valami baja van a gyereknek, mert olyan hasmenése volt, hogy csak na. Hát persze, hogy megzabálta az egész doboz cukormentes "cukorkát" és még némi aszalt barackot is hozzá.....

Néha kell..

Néha kell, hogy legyen olyan, amikor nagy lendülettel és várakozással nekiállsz sütni valamit és egy orbitálás katasztrófa lesz az eredmény.

Tegnap megtörtént. Panettonét készültem gyártani, a kenyérsütőmben. Csak épp túl lágy lehetett a tészta és kimászott a sütőedényből, csinosan ráégett az oldalára, a fűtőszálra és kábé mindenre, miközben a közepe kráterszerűen bezuhant....

Amúgy is ideje volt rendesen kitakarítanom a kenyérgépet.

Kis részeges

Az ajándékok még bolti zacsijukban a szekrényben, a vacsinak való még a hentesnél, sütik sehol, de már kész a tél néhány elmaradhatatlan kelléke: forraltbor, házi tojáslikőr és tejszínes kávélikőr. Kóstolás megvolt, jelentem finom :)

(Utóbbiról eszembe jut egy fagyizós élmény. Kisvárosi fagyizóban néztem a kínálatot és nagyon nem tudtam hova tenni a "bélisz" nevű terméket. Aztán leesett.....Bailey's = bélisz :)