Könyvkatasztrófa

Már egészen megszoktam, hogy olyan emberek írnak könyveket akiket maximum egy Darwin-díj illetne meg és jobban tennék ha némasági fogadalmat tennének, kiterjesztve az írott kommunikációra is, de aztán újra és újra meglep, hogy mennyire igazam van. Különösen igaz ez a gyerekkönyvekre, melyek írói gyakran totál hülyének nézik a kiskorúakat, avagy döbbenetes slendrián munkát adnak ki a kezükből, mind tartalmilag, mind formailag.

Egy gyöngyszem az Anno Bt. kiadásában napvilágot látott, Képes Állatlexikon Gyerekeknek című alkotás. Legfőbb ismertetőjele, a tárgyi tévedéseken kívül, hogy hihetetlen negatív hangnemben minősíti a kevésbé megnyerő külsejű állatokat. Innentől hadd szóljanak önmagukért az idézetek:

Viziló:

Otromba, csúnya, nagyszájú, de jámbor állat. Ritka csúnya hengeres teste, a négyszögletű feje az apró szemekkel és fülekkel, idomtalan, nagy orrával, földig érő hasával, kurta lábaival. /....../

Béka:

Gusztustalan állat, de hasznos....../...../

Bölömbika:

/.../ A gémhez, gólyához hasonlít, csak tömzsibb, rútabb és rondább és minden más madárnál rosszindulatúbb......./..../

Bulldog:

/.../ Ronda is, vérmes is. /.../ Harapós természetű, értelmesnek nem mondható.

Farkas:

Mielőtt az ember megszelidítette, a kutya őse a farkas volt. Ezért a farkaskutyához(sic!) hasonlít, csak csúnyább./.../ Mindig éhesek és ha nagyon hideg van, ordítanak./.../

Orrszarvú:

Indiában és Afrikában élő trampli, patás állat. Csúnya, nehézkes, nagy testű - ennek ellenére félénk és még ostoba is. /.../

Méh:

/.../ A méh a virágok kelyhéből nektárt és mézet(!!!) gyűjt,....../.../ Jól szervezett közösségben él, aminek savat kilövellő fullánkkal felszerelt testőrsége is van. Testőrök kizárólag nőstények lehetnek, ők védelmezik a dolgozó hímeket...(ááááááááááááá itt kisétálok és beledőlök a gondosan kikészített szamurájkardomba....)