Billegtek, ballagtak...

You Blog Rocks!

Hevel barátunk ismét kitalált valamit! Egy kis baráti vetélkedés volna, vagyis a blogjaink versenyeznének, miközben mi új olvasnivalót találhatunk, új bloggereket ismerhetünk meg. Ugye jó bulinak hangzik? ITT olvashatsz részletesen az ötletről és be is nevezheted a saját vagy kedvenc blogodat!

Napfényes Itália

Irigykedjetek! :P Olaszországban jártam, ha csak rövid időre is! Az úgy volt, hogy pasi felvetette még tavasszal, hogy a kolléganője idén is szervez utat Ca'Savio-ba és hívta őt kísérőnek. Persze vinné a srácokat is, meg menne anyós is örömmel. Kezdetben úgy voltam vele, menjenek csak, nem sznobizmusból, de kicsit sajnáltam a pénzt ugyanarra a programra amit már korábban végigjártunk, de aztán izgatni kezdett mégis a dolog, látni akartam a srácok örömét a tengernél, sétálni Velencében, futni a parti homokban, pluszként bejött még, hogy odafelé megállót terveztek Triesztben és ott sem jártam még. Tehát eldőlt, én is megyek. Ez persze extra terhet rótt a szüleimre és barátnőmre, hiszen az állatseregletünket valakinek el kellett látnia amíg mi nyaralgattunk. Szerencsére vállalták.

Ahogy korábban, most is késő este indultunk és egész éjjel robogott a busz, váltott sofőrökkel, szinte egy seggel ültük végig a sokórás utat Triesztig. Elég kényelmetlen volt a buszon éjszakázni, pláne két kisgyerekkel, de megoldottuk és még aludni is sikerült. Reggelre értünk Triesztbe, buszos városnézés után sétáltunk picit a kikötőben majd megtekintettük Habsburg Miksa kastélyát.

Innen egyenesen Ca'Savio-ba vezetett az utunk, viszonylag gyors adminisztráció után elfoglaltuk a szállásunkat és levonultunk a tengerpartra. Kicsi fiam rögtön megállapította, hogy nem pakoltunk be homokozó-felszerelést...... A tenger kissé hűvös volt, de gyönyörű, mint mindig és a borongós, szeles idő is hamar szikrázó napsütésre váltott, így igen kellemes délutánt tölthettünk el a parton napozgatva, kagylót keresgélve, homokvárat építve, pancsizva. Természetesen egy fagyizásra elsétáltunk még a közeli remek olasz fagyizóba! Este a gyerkőcöknek gyerekdizsi volt a szinpadnál, de csak Judit bírta addig ébren :) Ő viszont élvezte.

Hajnali ötre állítottam az ébresztőmet, mert feltett szándékom volt napfelkeltében gyönyörködve futni egyet. Jól céloztam, fél hatkor kelt a nap :) Nagyon békés volt a part reggel, csak néhny kagylót keresgélő turista és egy kutyás futó volt kint, no meg a sirályok. Természetesen Jonathan Livingstonra gondoltam futás közben :)

Második napunkra tengerparti és szabadprogram volt betervezve. Az időjárás kissé változékony, de alapvetően kellemes és napos volt, a gyerekek jót játszottak az előző este gondosan beszerzett homokozó vödörrel és lapátokkal (az egyik lapátot a futás közben találtam), mi jót süttettük magunkat, jó volt. Este közös vacsi (pizza...nyamm) majd gyerekdizsi és játszótér orrvérzésig, a nap lezárásaként pedig séta az éjjeli tengerparton.

A harmadik nap is futással indult, még aludt az egész kemping mikor kimentem, de a parton már voltak kagylókeresgélők :) Mezítláb futottam egy jó órát, a vízparti szilárdabb, nedves homokban és a mély, száraz, langyos homokban felváltva. Utóbbiban nem könnyű haladni, de nagyon kellemes érzés :) Vicces volt visszaérve látni az alig ébredező csoporttársak elhűlt tekintetét :) Reggeli után mozgalmas napnak néztünk elébe: hajókirándulás Burano és Murano szigetére, majd Velencében szabadprogram és hajóval vissza. Meglepő módon egész jól bírták a srácok! Egész nap gyönyörű napsütés, ezer fok volt, egy szavunk sem lehetett. Nézelődtünk, sétáltunk, ettünk, fagyiztunk és persze vettünk pár apróságot emlékbe. Gyerekek bánatára már bezárt a kemping gyerekmedencéje mire visszaértünk, de azért a tengerben még megmártóztunk vacsi előtt.

Utolsó itt töltött napunkat is futással kezdtem, először a parton, majd az öböl mentén Punto Sabbioni felé és a Jesoloba vezető úton vissza a kempingbe. Nem volt még nagy élet, de találkoztam futóval, bringással és nordic walkingossal is! Mai program egésznapos muri volt Jesolóban az Aqualandia névre hallgató vizividámparkban. Sok-sok csúszda, hullámmedence, gyerekmedencék, játszótér, showműsorok, mindenki talált magának szórakozást. Csokira sültünk és nagyon élveztük a pancsizást. A szállásra visszaérve Judit észrevette, hogy a gyerekmedence még nyitva van és volt energiája még fél órát egyedül (!) őrjöngeni a kalózhajón és a medencében :) Fiam a fagyizás után kidőlt, őt leszállítottam anyósnak míg visszamentem a lánykáért. Büszkén mesélte, hogy megértette az úszómestert, mikor szólt neki, hogy mára vége :) Aki azt gondolja, ezek után Judit eldőlt aludni az nagyot téved! Megvacsizott majd kiment az apjával a gyerekdizsibe ugrálni! Vasárnap örömére hosszabb bulit terveztek, de sajnos az eső bezavart és előbb lett vége, de bő háromnegyed óra őrjöngés így is megvolt :)

Utolsó reggelünkön sajnos szakadt az eső és lenyomtam a hajnali ébresztőt, így a futás elmaradt. Volt helyette pakolás, szendvicskészítés és cipekedés :) Indulni kellett hazafelé...

(fotók jönnek!)

Mono

Így legyen ötösöm a lottón. Hát akkor gyógyuljunk!

Mert amúgy unatkozunk :/

Kicsi fiam múlt szerda estére brutál méretűre duzzadt nyaki nyirokcsomókat produkált. Más tünet nem volt, csak a hatalmas dudorok, amiktől Schwarzenegger-jellege lett kissé szegénykémnek - no nem mintha neki egyáltalán feltűnt volna. Másnap dokinál kezdtünk, vizsgálat, kérdések, szerinte mono és majd lesz láz is, de azért csináltassunk vérképet. Péntek reggel vérvétel, eredmény persze csak hétfőre, hétvégén nyugodtan haljon meg mindenki, bár persze a labor megcsinálja még pénteken, csak nem viszik vissza a leleteket. Sebaj, kölöknek kutya baja, "ráérünk" hétfőn megtudni mi is van.

Ma leletért vissza : hát "szép".... Süllyedés magasban, fehérvérsejt szintén, de a többi nem utal semmi konkrétra, hemoglobin nem alacsony, vizelet tök negatív. A nyirokcsomók viszont még nagyobbak. Gyerek vidám, eleven, láztalan, ergo normális minden szempontból, kivéve mondjuk szemből....Dokinéni tanácstalan, mint a kisközség, úgyhogy reggel a Tűzoltó utcában kezdünk. Talán mégis mono....de nincs láz, se torokfájás, se nagy mandula, se fáradékonyság....

(ezzel egybevágna, hogy előző hétvége körül átvonult rajtunk valami kórság, de igazából csak rajtam jött ki erősebben, állatira fájt a torkom és a nyaki+áll alatti nyirokcsomóim még most is tapinthatók rendesen)

Kemény

Lakatos Attila cigányvajda beszéde

Önveszélyes

Mivel törjem a fejem?

Mivel izgassam fel magam addig?

Kitaláltátok, a fentebbi mondatok kisfiam szájából hangzottak el :P Várnia kellett, hogy induljon a mese.....