Gyesznyó

Régóta töröm már a fejem, hogy karácsony esti lakomának mit tálaljak fel kis családom asztalára, de egészen tegnapig csak az volt biztos, hogy idén végre nem csak tervezem, de készítek is harcsapaprikást, úgy klasszikus módon, kapros túrós-csuszával. Aztán kedves férjem hazatért egy gyanús szatyorral....

Közelebbi szemrevételezést követően megállapítottam, hogy a darabolós gyilkosság áldozata egy vaddisznó volt és egy lapockája, bordarésze és gerince lapul a csomagban. A szállító kihallgatása nyomán beigazolódott a gyanúm, hogy kedves ismerősünk vadászkalandjának eredményéből kaptunk kóstolót. A bordát rögtön le is sütöttem, nagyon fini volt, a lábszárcsontot feldobtam levesnek, a többit bepácoltam és a kamrában helyeztem el, hogy majd karácsonyi vacsi legyen belőle. Azt hiszem, a lapockából inkább pörköltet készítek, a karajt meg kisütöm egyben, fűszeres kéregben.

Luxuskarácsony :)

Hó-hahó!

Tegnap kimentünk a skacokkal szánkózni az erdőbe, persze jó messzire ahol a dombocskák vannak. A vastag porhóban persze besüppedt a szánkó és rohadtul nem csúszott, folyománya, hogy kilométereken át (szó szerint!) vonszolhattam kicsiny utódaimat úgy mintha a totál száraz földön cibáltam volna a szánkót....Kölcsönvettem a sarki utazók ötletét és derekamra kötöttem a szánkókötelét, így valamelyest könnyebb volt, de szétizzadtam és hulla fáradt voltam mire hazaértünk. Kettő és egynegyed óra szánkóhúzás volt.... (gondolkodtam, hogy erősítő edzésnek vagy szánkózásnak írjam-e be az edzésnaplóba :)))

Jó idő - rossz idő

Mást se hallok napok óta, mint ítéletidő, borzasztó, rettenetes hideg, jajjlegyenmártavasz, olvadjonmárelezafranc..... Bizonyára bennem van a hiba, de én a telet ilyennek szeretem (szeretném), hidegnek, havasnak.

Persze azzal egyetértek, hogy az időjárás néhol megbolondulni látszik: olyan helyeken van hó ahol szinte kánikula a szokásos ilyenkor, miközben nálunk évek óta nem volt egy tisztességes tél, hosszantartó faggyal, hótakaróval. Most is csak szivat minket az idő, elkápráztat 20-30-40cm pihe-puha porhóval, hogy aztán gúnyosan nevessen rajtunk ahogy karácsonykor térdig cuppogunk a sárban....

De most van hó, úgyhogy a pillanatnak élünk és élvezzük amíg lehet. Ma speciel este fél tízkor jöttünk be az udvarról :)

Bye-bye gipsz!

Mire épp kitaláltunk volna valami karácsonyi mintát Judit gipszére, addigra levették :)

Pacin

Mikulás

Kezdjük azzal, hogy nem vagyok normális. Eddig nincs új infó, ugye? ;-)
Nem elég, hogy elvállaltam az SZMK elnökséget az oviban, mindkét csoportban, de végül hót egyedül intézhettem a Mikulás-csomagok beszerzését, csomagolását, szállítását. No, nem mintha ez olyan veszett nagy meló lenne normális esetben.... Csak ugye ott az első mondat. Folyománya, hogy persze képes voltam minden kölöknek az óvodai jelével dekorált, saját kezűleg készített mézeskaláccsal kiegészíteni a csomagocskáját. Éjjel kettőkor kész is volt a 33 csomag + 6db az óvodai dolgozóknak.
Nem mellesleg, tényleg veszett jól néztek ki (én meg szerény vagyok, ugyebár) De tényleg! Azt mondta a gyerekem, hogy a mézeskalácsok egész hasonlóak voltak azokhoz amiket én szoktam karácsonykor, csak szebbek. Naaa, ti képesek lennétek a szó legszorosabb értelmében felülmúlni önmagatokat? Ugye hogy nem? :P :P :P

Képet majd töltök fel!

Na bumm...

A kissé sűrű orvososdi vége az lett, hogy holnap nem lesz altatás, mert Öcsinek piros a torka, mandulája és a légútjai is zörögnek....

Judit laborlelete se tökéletes, de nincs nagy eltérés, pár hét múlva lesz még egy és meglátjuk....