2012. március 22., csütörtök

Bozót Londonban



Az a szerencse ért - mondtam már, mekkora mázlista vagyok amellett, hogy mekkora lúzer? - hogy édesanyámmal elmehettem Londonba egy hétvégére. Anyu nagyon régóta szeretett volna ellátogatni a ködös Albion fővárosába és egy bizonyos légitársaság és egy bizonyos bank közös akciója keretében ezt most egész gazdaságosan megtehettük. 16-án, pénteken reggel repültünk, viszonylag eseménytelen utunk volt, a felhők feletti örök napsütésben repülve tanakodtunk, vajon esik-e az eső Londonban :) Nem esett, de totál felhőbe burkolózott minden. A reptéri formaságokon átvergődve megkerestük a minibuszjáratot, majd a vasútállomáson a megfelelő vonatot. Első sokk: kúva drága vonatjegy :P
City Thameslink állomásról sétálgatva kezdtük meg a sightseeing túrát:), egy kiadós reggeli után. St Paul székesegyház és minden útba eső látványosság a Tower felé, majd maga a Tower és a nevét viselő híd, közben az elmaradhatatlan fish 'n' chips ebédre. Még egy csomót tekeregtünk mindenfelé,becsekkoltunk a szállásunkra (Paddington állomás közelében), vettünk napijegyet a tömegközlekedésre (7font, nagyon megéri!) és össze-vissza buszozgattunk a legendás piros double-decker járgányokon késő estig. Hullák voltunk mire a hotelba (inkább jobbfajta panzió) értünk :)
Elhatároztam, hogy mindkét reggel futni fogok a városban, így is történt. Felkeltem ötkor (én! hajnali ötkor!), kisettenkedtem, és elindultam amerre szerintem a Hyde Park volt. Némi tekergés után úgy gondoltam, nem jó felé indultam, ezért irányt váltottam (valójában ekkor mentem rosszfelé:P) és hamarosan meg is érkeztem....a Regent's Parkba :) Állatkert, mecset, Madame Tussauds, ilyesmik vannak errefelé és meglepetésemre, egy cuki kis futópálya is :) Elég kicsike, így csak egy tiszteletkört tettem rajta, a parkot viszont bejártam, majd a Baker Street felé(Sherlock Holmes ugyebár!) távozva, csakazértis benéztem a Hyde Park-ba is egy cseppet, de igyekeztem vissza, hogy időben reggelizhessünk és nyakunkba vehessük a várost anyuval.

Egyszerű, de finom és kiadós kontinentális-jellegű reggelit kaptunk, összekaptuk magunkat és nyomás. Sajnos az időjárás nem kooperált, szemerkélt az eső...Köszi, Szent Patrik :( Megnéztük immár világosban is a Trafalgar teret (még kb hatvanszor kezreszteztük a hétvége során :), már készültek a délutáni bulira, a Francia Nyelv Napja alkalmából koncert és francia nyelvű országok bemutatkozása volt. Innen szokványos városnéző séta, Horse Guards Parade, St James park, kincstár, Westminster apátság, Parlament, közben hol esett hol nem, de nem érdekelt :) Átmentünk a London Eye-hoz és kisebb vagyonért, de mentünk egy kört. Sajna, a borult idő és az eső miatt nem volt olyan hangulatos, mint lehetett volna.
Ismét megcsodáltuk az apátságnál kígyózó sort és megállapítottuk, hogy nem fogjuk kivárni, így továbbsétáltunk a Buckingham Palotához. Naná, hogy nem volt őrségváltás :( Baromi éhesek voltunk viszont, ezért viszabuszoztunk a központba, amit igen rosszul tettünk, ugyanis a szombat délután, megfejelve Szent Patrik napjával rengeteg embert csábított a városba és mind pubokban, vendéglőkben sörözgetett, kajált :) Mindenütt legalább egyórás várakozásra számíthattunk, ezért metróra ugrottunk és kicsit odébb leltünk egy kevésbé zsúfolt pubot. Igaz, itt meg rugby meccset néztek, de sebaj :) Van az a mondás, when in Rome, do as the romans do....hát akkor ha Angliában jársz, tégy úgy, mint az angolok :) Ülj be egy pubba, igyál sört, egyél pitét (vagy rántott halat) és szurkolj az angol csapatnak :) Szent Patrik tiszteletére Guinness-t választottam, anyunak meg megkértem a csapost, ajánljon valami jófajta ale-t. Egész jó volt a pite amit választottam, bár a gravy nagyon enyhe ízűre sikerült, kicsit konzerv hangulata volt. Anyu csirkéje viszont igazán finom volt.
Tele hassal feltápászkodtunk és tovább csatangoltunk a városban. Jó kis tömeg volt, pubok tele, a Soho legtöbb utcájában mozdulni alig lehetett. A kínai negyedben annyian voltak...hmmm...mint a kínaiak :D Este még besétáltunk Hyde Parkba, de csak a "fűutca" volt kivilágítva,a kisebb sétautak le is voltak zárva, így nem mászkáltunk sokat.Este nem kellett altató :)
Vasárnap reggel is futással kezdtem a napot, bár képtelen voltam ötkor kipattanni :P Majdnem hat óra volt, mire elindultam, de most legalább azonnal megtaláltam a parkba vezető utat (amúgy kettő percre voltunk a parktól:) és keresztbe-kasul bejártam :) Kensington palota, virágok, szökőkutak, tó itt, tó ott, Albert Hall, és körbe vissza a Speaker's Corner felől. Gyönyörű! Igazából elképesztő volt,hogy milyen tiszta és rendezett a park, a kutyások takarítanak az állataik után, senki nem trappol be a virágosba, nincs firka a kerítésen, szökőkúton, padon, stb. Néhány futóval találkoztam csak, napközben viszont rengetegen futnak, a belvárosban is.
Reggeli után anyuval is a parkot céloztuk meg, mert gyönyörű napos idő volt és amúgy se volt sok időnk már. Kellemes sétát tettünk, közben jól kinéztem a buszt amivel bemegyünk a vasútállomásra, ahonnan a retúrjegyünk szól. No, persze a busz félúton közölte, hogy tovább nem közlekedik...hurrá. Ugrás metróra. Odaérünk, vasútállomás zárva, sehol egy felirat, tájékoztató, sehol egy ember. Nosza, közel van Farringdon, majd ott csak mondanak valami és amúgy is arra megy a vonat. Odaérve döbbenet, az állomás "romokban", munkások hordják a sittet (iit már időben is kezdtünk szarul állni a repülőinduláshoz). Kérdezem az egyik munkást, mondja, hogy a hétvégén estek neki ennek a két állomásnak, sajnálatos, hogy nekem pénteken nem mondta az ember akinél a jegyet vettem....hát kösz :( Mosolyogva hozzáteszi, a King's Cross pályaudvar működik, bár azt is épp átépítik ....Rohanás a buszhoz, ami persze nem jön. Próbálnánk taxit fogni, de egyik se fogad el hitelkártyát vagy eurót, fontunk meg már nincs annyi. (a város amúgy tele volt olan taxikkal akiknél lehetett kártyával fizetni és egyébként is, a kisboltok, múzeumok, jegypénztárak,vendéglők, pubok mind fogadnak el kártyát) Nagysokára megjött a buszunk, elfogadta a vonatjegyünket is, és még oda is ért a pályaudvarra időben. Viszonylag könnyen megtaláltam a vonatunkat is és némi idegeskedéssel, de épp odaértünk a reptérre egy órával a gép indulása előtt (ez azért volt fontos, mert volt egy feladandó csomagunk) Innen már simán ment minden és hazaértünk gond nélkül :)
Csodás kiruccanás volt, nagy köszönettel tartozom anyunak érte! Mondtam már, hogy nekem vannak a legszuperebb szüleim? Akkor most mondom! :D

LOndon csúcs egy város! Imádom! Zsúfolt, rohanó, nyüzsgő, de meglepően rendezett és tiszta, kis tapasztalattal áttekinthető és abszolút szerethető. Most épp az olimpia lázában égnek, mindenütt dolgoznak, építenek, bontanak, átalakítanak, de nem hal be miatta a közlekedés, köszönhetően a mindent behálózó metrónak és vasútnak. A parkok csodásak, az emberek normálisak, a kaja is jó :) Vissza kell még mennem ide! No meg Írországba!

További képek jönnek...

2012. március 14., szerda

Uhh...

Okos fiam a frászt hozta ma az óvónőkre. (rám csak később) Reggel, szokás szerint lesétáltunk az ovihoz és mivel mostanában felváltva kísérem be őt az oviba illetve Juditot a buszhoz, most Judit volt a soros, így Öcsi a kapuból egyedül ment be az oviba. Megvártam amíg az ajtóhoz ér és bemegy, biztos amin biztos, és csak aztán mentünk Judittal a buszhoz.
Délután, mikor mentem érte az oviba, meséli az óvónő, hogy drága fiammal reggel a bolt előtt találkozott, az utcán, kb 200méterre az ovitól....
Mint kiderült, Öcsi ugyan bement az oviba, de nem a csoportjába, csak a másik csoportszobáig, ahonnan kihozta a tegnap bent felejtett hajóját és szépen kisétált, mondván, utánam jön és odaadja a hajót, hogy vigyem haza....hogy közben még mit csinált, az rejtély, mert 7:20-max 7:23 lehetett amikor bement és háromnegyed körül találkozott az utcán az óvónővel(aki délutános volt hivatalosan, akkor még vásárolni készült éppen) Én persze addigra már sehol nem voltam, hiszen Judit fél nyolckor elment a busszal én meg léptem hazafelé tempósan....