Egyszer volt egy mezei....

Judit fehér felsőben elöl :



Csalóka a kép, nem ő rajtolt elsőként, de jól mutat :-)   Mondjuk, a testtartása tiszta sprint, a táv meg 1km volt :))))


Van hátulról is, lebegő fázis :




Sajnos, befutókép nem készült :(((  (kicsit morcosan vettem tudomásul, mert egyébként klassz fotókat készítettek, és mindenkit igyekeztek megörökíteni, csak épp a Judit előtt befutó kislányról készült 3darab fotó, meg az utána következőről is kettő, róla meg egy sem :(  Én vagyok a hülye, saját gépet kell vinni....

Az eredmény feledhető, de neki fontos :)  Abszolút 9. , körzeti 5. lett. A legjobb barátnője lett a második (körzeti 1.)

A rendezvény klassz volt, itt lesz a megyei döntő is!

Fűben-fában finomság - Tyúkhúr

A köznyelv tyúkhúr, tikhúr, libafű néven ismeri ezt a vadon élő növényt ami a többség számára nem több idegesítő, mindent elborító gyomnál. Pedig klassz saláta alapanyag, állítólag a cukorbetegek számára igazi csodaszer és minden jó meg van benne, amit a zöld színű zöldségeinkben istenítünk. Előnye, hogy bárhol megtalálható, gyakorlatilag egész évben elérhető, de persze most, tavasszal a legszebb, zsenge, ropogós és épp virágzik is. A növény teljes föld feletti része ehető, szára ropogós, levelei a madársalátához hasonlóak, virága ízetlen de szép kis fehér dekorációként járul hozzá az ételhez. Ehető nyersen, salátának, belevághatjuk párolt rizsbe, rántottába, mint a snidlinget, főzhetünk belőle krémlevest vagy főzeléket a spenóthoz hasonlóan. Sokan nem hiszik amíg meg nem kóstolták, de gyakorlatilag nem különböztethető meg a spenóttól ha ugyanúgy készítjük el (ez igaz több ilyen zöldfélére, pl. csalánból és céklalevélből is készítettem főzeléket, amiről a család állította, hogy spenót :-)


A konkrét receptekre vágyóknak íme a mai vacsorára készült salátánk:
két nagy csokor tyúkhúr
egy marék sóskalevél
két szál újhagyma
két retek
1 ek almaecet vagy más finom ecet
1 ek hidegen sajtolt olaj
1 mokkáskanál méz
só, bors
A hagymát felkarikáztam, a zöldeket összetépkedtem, a retket nagylukú reszelőn lereszeltem, sóztam, borsoztam. Az öntetet összekevertem, rácsorgattam a salátára és összeforgattam.

Fűben-fában finomság - Csalán

Biztos sokan hallottatok már a csalánteáról, azt is nagyon szeretem, de itt most ételről lesz szó. Viszonylag kevesen ismerik a csalánt zöldségként pedig a spenóthoz hasonlóan készíthető el és nagyon finom. Állítólag rettentő egészséges is, vas, folsav, meg mindenféle jó van benne ami a zöld dolgokban szokott :)

Nagyon klassz túró- vagy sajtkrémet lehet belőle készíteni, de akár főzeléknek vagy krémlevesnek is megfőzhetjük. Egyszerűen szedjünk forgalmas utaktól távol zsenge csalánt (kesztyűben célszerű), mossuk le vízzel, fonnyasszuk meg egy kis olajon vagy vajon, pont mint a spenótot szokás. Utána tetszés szerint felhasználható, aprítva fűszerekkel túróba vagy natúr krémsajtba keverhetjük amit aztán pirítósra kenve fogyaszthatunk vagy  tejszínnel felfőzve, fűszerezve turmixolható, pirított zsemlekockával finom leves.

Tegnap omlettbe sütöttem bele kevés medvehagymás sajtkocka és újhagymakarikák társaságában. Friss retekkel látványra sem utolsó és ami a lényeg,  nagyon finom!

Vad zöldek

A hirtelen jött jó időnek köszönhetően, őrült növekedésnek indult a növényzet, az erdőben és a kertben egyaránt. Szegény fák aránylag lassan kapnak észbe, hogy lehet rügyezni, az aljnövényzet viszont burjánzik ezerrel. Ennek nem csak a növényevő állatkáink örülnek...
Kétpofára esszük mi is a tyúkhúrt, a turbolyát, a csalánt; a pitypangot enyhén keserű íze miatt a srácok kevésbé, de a virágjából készült mézhez hasonlatos szirupot ők is szívesen rácsorgatják a vajaskenyerükre.

Néha kell egy kis mental shift, hogy az ember ne arra gondoljon, ugyanazt legeli, mint az állatok :) Engem ez egy cseppet sem zavar, de persze ha a srácaim elmesélik itt-ott, hogy tyúkhúrsalátát ettünk vagy Judit visz a suliba valami vadnövénnyel készült uzsit, egyeseknek felszalad a szemöldöke, mások rémülten kérdezik, hogy ez nem mérgező?!  :)   Hát nem. Sőt...

Feldobok majd pár képet meg receptet, hátha valakinek kedve támad kipróbálni. A városiak persze nehezebb helyzetben vannak, az utak mentén nem célszerű növényt gyűjteni.

Új étkek

Két teljesen új alapanyagot próbáltunk ki nemrégiben, egyik a csicseriborsó, másik a turbolya.

Tulajdonképpen egyik sem teljesen új számomra, hiszen ettem már falafelt például, csak nem saját készítésűt, és a turbolyát is régóta ismerem, de eddig csak egy -egy levélkét rágcsáltam el.

A csicseriborsót már rég ki akartam próbálni, a múltkor megláttam a boltban szárított verzióban és úgy döntöttem, teszek egy próbát. Derek ugyan azt mondta a jó receptet firtató kérdésemre, hogy a csicseriborsó olyan szar, hogy abból jót nem fogok főzni..... :P     24óra áztatást javasoltak, váltott vízben, így is tettem. Utána késes aprítóban morzsára daráltam és fűszereztem, sajnos római köményem nem volt, de  túléltük. Kisütöttem kis fasírt forma darabokban, egész jól egyben is maradtak és kissé száraz, de ízre finom kaja lett.

A félkilós csomagból még maradt, így kipróbáltam a hummusz készítését is. Jó sokáig főztem a beáztatott borsót, majd összeturmixoltam fűszerekkel, olajjal, szezámszósszal. Tahini-t se tartok itthon alapból, de szezámmagom volt, így csináltam saját kezűleg, római köményt se vettem még, így kevés curry-t használtam és olivaolaj helyett tökmagolajat és vajat. Ennyit az autentikus receptről :-)  Finom lett!  Tortilla lapokat sütöttünk hozzá, abból tördelt falatkákkal mártogattuk. Nekem ugyan kissé olyan érzésem volt, mintha hideg sárgaborsó-főzeléket ennék, de persze nem olyan íze volt, csak az állag... A kb 20dkg száraz borsóból őrület sok maszat lett, napokig ettük pirítósra, zöldségcsíkokkal, szendvicsbe....


Tegnap pedig jött a turbolya. Kint legeltettük a jószágot, meg a gyerekeket....utóbbiak kitalálták, hogy együnk turbolyát, olyan fini friss, illatos, biztosan finom is. Együnk. Szedtek egy jó kupac zsenge hajtást és főztem nekik belőle krémlevest. Tejszín épp nem volt, így tejfölös habarással készült, turmixolva kissé. Hogy ne legyen olyan üres, beleengedtem két tojást, amolyan buggyantottra. Sikere volt, Öcsi kétszer is szedett. A maradékot most eszem, tojással, füstölt sajttal és megállapítottam, hogy másnaposan még finomabb. Nem én vagyok másnapos, a leves.

Kaja

Na, mesélek kicsit :-) 

Régóta (nagyon régóta) fel-felmerül nálam, hogy le kéne dobni pár kilót (nem az erkélyről...), de egy-két napos fellángolásokon túl sose jutottam, pedig tudom, hogy a kaja visszafogásával máris érhetnék el változást. Nagyon utálom azonban a kizárásos diétákat, én mindenevő vagyok és slussz, valamint baromira nem jön be az, hogy este ne egyek, mert olyankor van együtt a család, főzök vacsit és nem mellesleg, szeretek a családommal vacsorázni (és nem két kekszet vagy egy fél almát....)

Időközben, bár nem követtem egyiket se, de olvasgattam sokféle diétáról, étkezési programról, elvekről, fiziológiáról....volt, ami egyáltalán nem fogott meg, volt amin elkerekedett a szemem és olyan is, amit használhatónak és hihetőnek ítéltem. Ez utóbbiból a legvonzóbb a WD (Warriors' Diet - Harcosok étrendje) volt és nem a neve miatt :P 

Le van írva sok helyen, nem pazarolnám itt rá a helyet és a szót, de röviden, böjtöléses-jellegű étrend, hosszabb kajaszünetes (kevés kajás) szakaszt követ egy rövid kajálós. A miértje abszolút hihető, az életmódomhoz szuperül illeszthető, így elhatároztam, teszek egy próbát. Még csak 10napja játszom ezt, úgyhogy komoly következtetéseket nem vonnék le, de ami biztos, nagyon jól érzem magam, nem került semmilyen fáradtságba vagy nehézségbe betartani, nem "éhezem" (tehát nem vagyok folyton éhes) és vacsira - kis túlzással - azt ehetek amit akarok, cseppet sem érzem azt, hogy megvonnék magamtól bármit is. 

Centit, mérleget nem néztem, de ami érezhető enélkül is, hogy napközben könnyebbnek, frissebbnek érzem magam, nincs "kajakóma" ebéd után (mert nincs ebéd se:P ) , emellett bírom az edzést is (bár hosszút nem futottam mostanság), a délutáni TKD edzésen tökéletesen bírtam a pörgést. 

Az átállás egyik napról a másikra történt és legnagyobb meglepetésemre, nem okozott nehézséget. Reggel ugyan fura volt, hogy nem tervezem már az ébresztő csörgésekor a reggelit, és nem csipegetek a gyermek uzsonnájának készítése közben, de simán elvoltam a pohár vízzel vagy teával (az elmúlt két napban ittam kávét, kevéske mézzel, tejjel, de csak mert kívántam az ízét). Délelőtt víz, tea, egy-egy alma, répa, narancs, uborka, mikor épp mi volt kéznél, de igazából ebből se sok, egy-két darab. Délután ugyanez, szintén nem sok, aztán este vacsira amit egyébként is evett a család, max ha süti is volt akkor abból nem ettem vagy csak picit. A szerdai edzés előtt voltam kissé éhes, akkor ettem pár szelet sajtot az almához és tökéletesen elég volt.


Eddig 10 nap telt el ezzel a táplálkozással, kíváncsi vagyok, hosszabb távon milyen tapasztalatokat szerzek és vajon fogyok-e ezzel az étrenddel. A fogyás csak mellékes, igazából egészséges akarok lenni és jól érezni magam a bőrömben, de a sportjaimhoz és az egómnak is kéne az a néhány centi/kiló mínusz. Ami fontos, hogy ezt nem érzem fogyókúrának (mert nem is az), egy abszolút hosszútávon működőképes, fenntartható életmód, tehát ha beválik, akkor akármeddig folytathatom. A fogyás érdekében, igyekszem este sem csak szénhidráthegyeket betermelni, de nem korlátozom magam nagyon. Egyelőre az a furcsa, hogy a módszert követők nagy esti lakomákról számolnak be, én viszont nem igazán ettem többet vacsira mint korábban. Talán ha többet edzek akkor ez is változni fog.

Majd szólok, hogy alakulok :-) És persze azt sem hallgatom el, ha netán mégse jön be hosszabb távon. 


Itt egy írás az étrendről, linkekkel.

Reklám helye

Általában szkeptikus vagyok az ilyen, "nem kell semmit tenned mégis pénzt kereshetsz" jellegű ügyekkel. Most is. Remélhetőleg ez max nem ér semmit, de nem is árt. Mindenesetre, semmibe nem kerül :) Regiztem aztán meglátjuk. Ha gondoljátok, nézzétek meg ti is ITT