Kimentünk tegnap a srácaimmal az erdőbe zöldet szedni az állatoknak, meg csak úgy, levegőzni. Nem kell semmi extrára gondolni, csak egy kis egyszerű telepített nyárfaerdő a házunk mögött, de egy 5 és egy 3 évesnek olyan ez, mint Sherwood. Csatangoltunk egy picit erre-arra, a gyerkőcök visongva szaladgáltak és dobálták a sárguló leveleket, mikor lánykám egyszercsak felszaladt egy picinyke dombocskára, karját széttárva az égre emelte tekintetét és így szólt:
Anya, ez a szabadság?
Igen, igen, igen, ez az.
VálaszTörlésA gyerek tudja, mi az élet íze...
VálaszTörlésMellesleg eszméletlenül jól néz ki a blogod, nagyon TE!:)