2012. október 27., szombat
Reklám helye
Általában szkeptikus vagyok az ilyen, "nem kell semmit tenned mégis pénzt kereshetsz" jellegű ügyekkel. Most is.
Remélhetőleg ez max nem ér semmit, de nem is árt. Mindenesetre, semmibe nem kerül :) Regiztem aztán meglátjuk. Ha gondoljátok, nézzétek meg ti is ITT
2012. szeptember 13., csütörtök
2012. július 15., vasárnap
Öregszem...
Judit holnap betölti a nyolcat! Pedig szinte most született, most született az öccse, most kezdte az ovit, stb....Rémes, hogy nőnek ezek a srácok! :-)
Szülinapi ajándék lesz a 3D mozi kedden, utána hamburgerezés, csatangolás :) Megrendelte a tortát is nálam, egyet holnapra, egyet szerdára amikor átjön a legjobb barátnője - mindkettő csokis kell legyen :)
2012. április 23., hétfő
Sárga csík
A címmel el is árultam a lényeget, lányka szombaton sikerrel levizsgázott, így mostantól egy sárga csíkot viselhet a fehér övön! Gratu, kislány!
2012. április 6., péntek
2012. április 3., kedd
Verseny
Lányka szombaton debütált élete első taekwondo versenyén :)
Diákolimpia volt Nagykátán, ráadásul az egyesületünk rendezte a szövetséggel karöltve, így mentünk kora reggel segíteni pakolni. Öcsi is nagyon akart jönni, nem örültem, de végül beleegyeztem és csodák csodája, nem kellett megbánnom :P Egész jól viselkedett.
Versenyzőknek mérlegelés, nekünk pakolás után jó sokáig vártuk, hogy elkezdődhessen végre a verseny. Nagysokára lezajlott a megnyitó, majd további várakozás után sikerült kisorsolniuk az ellenfeleket és elkezdődhettek a mérkőzések. Judit csak délután került sorra, ami furcsa volt, hiszen I. korcsoportos...Addig is szurkoltunk a többieknek, láttunk szép, tiszta küzdelmeket, a kicsik hadakozását és néhány fájdalmas jelenetet is.
Végre sorra került Judit meccse is. Csak ketten voltak lányok ebben a kategóriában, ezzel a kis mázlival mindenképp dobogós lett volna, de az aranyéremre esélye sem volt a nála sokkal tapasztaltabb, zöld öves kislány ellen. Nem féltettem különösebben, és be is igazolódott a sejtésem, bátran és elszántan küzdött. Félidőnél könnyezett picit, de láttam rajta, hogy csak a feszültség és a tehetetlenség miatt (edzésen ennyire nem másztak rá egymásra, mint itt az ellenfele), ivott egy kortyot, bólogatott valamit a Mesternek, aztán valami durva elszánt pofával állt ki ismét a pástra :) Édes volt! Azt hittem legyalogolja a másikat :P
Persze csodák nincsenek, megverték, de szerzett néhány pontot és nem ütötték ki, nem kapott be komolyabb rúgást. És már nem gondolja úgy, hogy neki nem való a versenyzés :D
Este nyolc után értünk haza, de megérte. Sokat tanultunk mindannyian!
2012. március 22., csütörtök
Bozót Londonban
Az a szerencse ért - mondtam már, mekkora mázlista vagyok amellett, hogy mekkora lúzer? - hogy édesanyámmal elmehettem Londonba egy hétvégére. Anyu nagyon régóta szeretett volna ellátogatni a ködös Albion fővárosába és egy bizonyos légitársaság és egy bizonyos bank közös akciója keretében ezt most egész gazdaságosan megtehettük. 16-án, pénteken reggel repültünk, viszonylag eseménytelen utunk volt, a felhők feletti örök napsütésben repülve tanakodtunk, vajon esik-e az eső Londonban :) Nem esett, de totál felhőbe burkolózott minden. A reptéri formaságokon átvergődve megkerestük a minibuszjáratot, majd a vasútállomáson a megfelelő vonatot. Első sokk: kúva drága vonatjegy :P
City Thameslink állomásról sétálgatva kezdtük meg a sightseeing túrát:), egy kiadós reggeli után. St Paul székesegyház és minden útba eső látványosság a Tower felé, majd maga a Tower és a nevét viselő híd, közben az elmaradhatatlan fish 'n' chips ebédre. Még egy csomót tekeregtünk mindenfelé,becsekkoltunk a szállásunkra (Paddington állomás közelében), vettünk napijegyet a tömegközlekedésre (7font, nagyon megéri!) és össze-vissza buszozgattunk a legendás piros double-decker járgányokon késő estig. Hullák voltunk mire a hotelba (inkább jobbfajta panzió) értünk :)
Elhatároztam, hogy mindkét reggel futni fogok a városban, így is történt. Felkeltem ötkor (én! hajnali ötkor!), kisettenkedtem, és elindultam amerre szerintem a Hyde Park volt. Némi tekergés után úgy gondoltam, nem jó felé indultam, ezért irányt váltottam (valójában ekkor mentem rosszfelé:P) és hamarosan meg is érkeztem....a Regent's Parkba :) Állatkert, mecset, Madame Tussauds, ilyesmik vannak errefelé és meglepetésemre, egy cuki kis futópálya is :) Elég kicsike, így csak egy tiszteletkört tettem rajta, a parkot viszont bejártam, majd a Baker Street felé(Sherlock Holmes ugyebár!) távozva, csakazértis benéztem a Hyde Park-ba is egy cseppet, de igyekeztem vissza, hogy időben reggelizhessünk és nyakunkba vehessük a várost anyuval.
Egyszerű, de finom és kiadós kontinentális-jellegű reggelit kaptunk, összekaptuk magunkat és nyomás. Sajnos az időjárás nem kooperált, szemerkélt az eső...Köszi, Szent Patrik :( Megnéztük immár világosban is a Trafalgar teret (még kb hatvanszor kezreszteztük a hétvége során :), már készültek a délutáni bulira, a Francia Nyelv Napja alkalmából koncert és francia nyelvű országok bemutatkozása volt. Innen szokványos városnéző séta, Horse Guards Parade, St James park, kincstár, Westminster apátság, Parlament, közben hol esett hol nem, de nem érdekelt :) Átmentünk a London Eye-hoz és kisebb vagyonért, de mentünk egy kört. Sajna, a borult idő és az eső miatt nem volt olyan hangulatos, mint lehetett volna.
Ismét megcsodáltuk az apátságnál kígyózó sort és megállapítottuk, hogy nem fogjuk kivárni, így továbbsétáltunk a Buckingham Palotához. Naná, hogy nem volt őrségváltás :( Baromi éhesek voltunk viszont, ezért viszabuszoztunk a központba, amit igen rosszul tettünk, ugyanis a szombat délután, megfejelve Szent Patrik napjával rengeteg embert csábított a városba és mind pubokban, vendéglőkben sörözgetett, kajált :) Mindenütt legalább egyórás várakozásra számíthattunk, ezért metróra ugrottunk és kicsit odébb leltünk egy kevésbé zsúfolt pubot. Igaz, itt meg rugby meccset néztek, de sebaj :) Van az a mondás, when in Rome, do as the romans do....hát akkor ha Angliában jársz, tégy úgy, mint az angolok :) Ülj be egy pubba, igyál sört, egyél pitét (vagy rántott halat) és szurkolj az angol csapatnak :) Szent Patrik tiszteletére Guinness-t választottam, anyunak meg megkértem a csapost, ajánljon valami jófajta ale-t. Egész jó volt a pite amit választottam, bár a gravy nagyon enyhe ízűre sikerült, kicsit konzerv hangulata volt. Anyu csirkéje viszont igazán finom volt.
Tele hassal feltápászkodtunk és tovább csatangoltunk a városban. Jó kis tömeg volt, pubok tele, a Soho legtöbb utcájában mozdulni alig lehetett. A kínai negyedben annyian voltak...hmmm...mint a kínaiak :D Este még besétáltunk Hyde Parkba, de csak a "fűutca" volt kivilágítva,a kisebb sétautak le is voltak zárva, így nem mászkáltunk sokat.Este nem kellett altató :)
Vasárnap reggel is futással kezdtem a napot, bár képtelen voltam ötkor kipattanni :P Majdnem hat óra volt, mire elindultam, de most legalább azonnal megtaláltam a parkba vezető utat (amúgy kettő percre voltunk a parktól:) és keresztbe-kasul bejártam :) Kensington palota, virágok, szökőkutak, tó itt, tó ott, Albert Hall, és körbe vissza a Speaker's Corner felől. Gyönyörű! Igazából elképesztő volt,hogy milyen tiszta és rendezett a park, a kutyások takarítanak az állataik után, senki nem trappol be a virágosba, nincs firka a kerítésen, szökőkúton, padon, stb. Néhány futóval találkoztam csak, napközben viszont rengetegen futnak, a belvárosban is.
Reggeli után anyuval is a parkot céloztuk meg, mert gyönyörű napos idő volt és amúgy se volt sok időnk már. Kellemes sétát tettünk, közben jól kinéztem a buszt amivel bemegyünk a vasútállomásra, ahonnan a retúrjegyünk szól. No, persze a busz félúton közölte, hogy tovább nem közlekedik...hurrá. Ugrás metróra. Odaérünk, vasútállomás zárva, sehol egy felirat, tájékoztató, sehol egy ember. Nosza, közel van Farringdon, majd ott csak mondanak valami és amúgy is arra megy a vonat. Odaérve döbbenet, az állomás "romokban", munkások hordják a sittet (iit már időben is kezdtünk szarul állni a repülőinduláshoz). Kérdezem az egyik munkást, mondja, hogy a hétvégén estek neki ennek a két állomásnak, sajnálatos, hogy nekem pénteken nem mondta az ember akinél a jegyet vettem....hát kösz :( Mosolyogva hozzáteszi, a King's Cross pályaudvar működik, bár azt is épp átépítik ....Rohanás a buszhoz, ami persze nem jön. Próbálnánk taxit fogni, de egyik se fogad el hitelkártyát vagy eurót, fontunk meg már nincs annyi. (a város amúgy tele volt olan taxikkal akiknél lehetett kártyával fizetni és egyébként is, a kisboltok, múzeumok, jegypénztárak,vendéglők, pubok mind fogadnak el kártyát) Nagysokára megjött a buszunk, elfogadta a vonatjegyünket is, és még oda is ért a pályaudvarra időben. Viszonylag könnyen megtaláltam a vonatunkat is és némi idegeskedéssel, de épp odaértünk a reptérre egy órával a gép indulása előtt (ez azért volt fontos, mert volt egy feladandó csomagunk) Innen már simán ment minden és hazaértünk gond nélkül :)
Csodás kiruccanás volt, nagy köszönettel tartozom anyunak érte! Mondtam már, hogy nekem vannak a legszuperebb szüleim? Akkor most mondom! :D
LOndon csúcs egy város! Imádom! Zsúfolt, rohanó, nyüzsgő, de meglepően rendezett és tiszta, kis tapasztalattal áttekinthető és abszolút szerethető. Most épp az olimpia lázában égnek, mindenütt dolgoznak, építenek, bontanak, átalakítanak, de nem hal be miatta a közlekedés, köszönhetően a mindent behálózó metrónak és vasútnak. A parkok csodásak, az emberek normálisak, a kaja is jó :) Vissza kell még mennem ide! No meg Írországba!
További képek jönnek...
2012. március 14., szerda
Uhh...
Okos fiam a frászt hozta ma az óvónőkre. (rám csak később) Reggel, szokás szerint lesétáltunk az ovihoz és mivel mostanában felváltva kísérem be őt az oviba illetve Juditot a buszhoz, most Judit volt a soros, így Öcsi a kapuból egyedül ment be az oviba. Megvártam amíg az ajtóhoz ér és bemegy, biztos amin biztos, és csak aztán mentünk Judittal a buszhoz.
Délután, mikor mentem érte az oviba, meséli az óvónő, hogy drága fiammal reggel a bolt előtt találkozott, az utcán, kb 200méterre az ovitól....
Mint kiderült, Öcsi ugyan bement az oviba, de nem a csoportjába, csak a másik csoportszobáig, ahonnan kihozta a tegnap bent felejtett hajóját és szépen kisétált, mondván, utánam jön és odaadja a hajót, hogy vigyem haza....hogy közben még mit csinált, az rejtély, mert 7:20-max 7:23 lehetett amikor bement és háromnegyed körül találkozott az utcán az óvónővel(aki délutános volt hivatalosan, akkor még vásárolni készült éppen) Én persze addigra már sehol nem voltam, hiszen Judit fél nyolckor elment a busszal én meg léptem hazafelé tempósan....
Délután, mikor mentem érte az oviba, meséli az óvónő, hogy drága fiammal reggel a bolt előtt találkozott, az utcán, kb 200méterre az ovitól....
Mint kiderült, Öcsi ugyan bement az oviba, de nem a csoportjába, csak a másik csoportszobáig, ahonnan kihozta a tegnap bent felejtett hajóját és szépen kisétált, mondván, utánam jön és odaadja a hajót, hogy vigyem haza....hogy közben még mit csinált, az rejtély, mert 7:20-max 7:23 lehetett amikor bement és háromnegyed körül találkozott az utcán az óvónővel(aki délutános volt hivatalosan, akkor még vásárolni készült éppen) Én persze addigra már sehol nem voltam, hiszen Judit fél nyolckor elment a busszal én meg léptem hazafelé tempósan....
2012. február 29., szerda
Giveaway!
Hey people (even random people coming across this blog)!
A friend of mine is doing a giveaway with easy entry questions and awesome things to win!
Head over to Hevel's blog and play with us !
2012. február 22., szerda
Comfort food
This morning, after a very short night and with a long day ahead, coupled with my neck still feeling far from perfect, I was in serious need of some comfort food.
Also, it had to be something quick and simple, so even though my last two tries failed big time, I went for brownies in a mug.
This time, I beat the egg with an electric mixer first and used melted butter instead of oil. Unfortunately, I didn't have dark chocolate at hand, but was hoping a Sport szelet (rum flavored, dense chocolate bar) would suffice. It did.
The world now seems a whole lot nicer :D
2012. február 20., hétfő
Andinak
Pasi Andinak :) Mert nem csak izraeli félistenek vannak ugyebár :P
Egye fene, tiéd lehet, engem elég ha tanít :P
2012. február 19., vasárnap
Kiskorú veszélyeztetése?!
Hát EZ mekkora!
Ugyan nem néztem utána a részleteknek (hogy például veszélyes, forgalmas úton bandukolt-e az a kölök), de ebben a formájában igencsak megcsapta a biztosítékomat a cikk. Gondolom, a gyereket nem a példamutató magatartása miatt tiltották le egy hétre az iskolabuszról.....
2012. február 18., szombat
Morc ismét
Basszus, több mint két hete valami történt a nyakammal és a jó égnek nem akar rendbejönni :o
Hátul, tarkónál, a gerinctől jobbra, de még a fejbiccentő előtt fáj, elsősorban akkor ha jobbra döntöm, vagy hátrahajtom a fejem. Utóbbi nem is nagyon kivitelezhető, mert betojok :o) Ha megtartom a búrám súlyát kézzel, akkor hátra tudom dönteni, tehát a mozgástartománnyal nincs gond. Talán nem használ neki a mostanság hosszabb gép előtt ücsörgés, no meg a taekwondo, de egyiket sem fogom szüneteltetni, az előbbi meló az utóbbi sport-szórakozás-kikapcsolódás-elmeépségmegőrzés és nem adom :D
2012. február 15., szerda
Bálint
Bálint nap volt tegnap, ugyebár, ami számomra nem is jelent többet ennél, vagyis Bálint és Valentin nevű polgártársaink neve napja. A világ persze megbolondult körülöttem ezen a napon (és már előtte egy jó héttel...), rózsaszín szivecskék garmadája ésatöbbi...
Nem is érdekelt az egész, erre a lányom azzal állít haza a suliból, hogy az egyik osztálytársától kapott egy kis saját készítésű karkötőt Valentin napra :o Mi a manó?! :D Majd sürgősen és morcosan hozzáteszi: Anya, miért nem szóltál, hogy Valentin nap van?! Szerencsére megértette, hogy ha kedveskedni akar valakinek akit szeret/kedvel arra tökéletesen megfelelő az év bármely napja és legalább tényleg meglepetést szerezhet. Azt hiszem, már készül is valami meglepi Barninak :)
2012. február 13., hétfő
Az éltető víz
Aaaannyira jó, hogy megint nincs víz....
Múlt vasárnap csak este nem volt, túléltem. Gyerekek cicamosdással megúszták, volt palackos vizünk inni, mire mi akartunk fürödni addigra meg már volt vezetékes.
Csütörtök délután a szomszéd szólt, hogy gyorsan töltsek vizet, mert csőtörés van előttük az utcán, mindjárt jönnek szerelni, nem tudni, meddig tart majd. Szerencsére estére megcsinálták. (igaz, a szomszéd kocsifelhajtóján azóta is tátong egy bazi gödör, mert az egész tápió-vidéki sivatagban nem akad két talicska homok, hogy betemessék.....ja, és szalagjuk sincs körülkeríteni, hogy addig se essen bele senki....no komment)
Tegnap izgisebb volt, reggel még minden oké, mosógépet elindít, reggeliz,állatokat etet-itat, aztán el akartam mosogatni, de már nem volt mivel....Először azt hittem, a szomszédéknál szerelnek valamit, de rájöttem hamar, vasárnap lévén ez nem túl valószerű. Mikor még délben sem volt víz, kezdtem morcos lenni. Körbeérdeklődve kiderült, a polgármesteri hivatal előtt van csőtörés, aszfaltot törnek, szerelnek.... Persze kivételesen nem töltöttem meg az állatok vizesvödreit előre, nem maradt fürdővíz a kádban és nem volt itthon palackos vizünk se, így állatkáknak és wc öblítéshez olvasztgattam a jeget, aztán a pincében még találtam egy üveg ásványvizet, így a rizst volt mivel főznöm a kajához.
Délután fél öt körül állt vissza a rend, de még később volt rövidebb kimaradás. Ma reggel suliba menet láttuk a krátert az utcán, kiváncsi leszek, mikorra temetik be....
Ja, mellesleg mire visszajöttem megint nem volt víz....ma se mosok
2012. február 10., péntek
2012. február 6., hétfő
Morc
Olyan jól elterveztem, hogy ma reggel, vidáman, egész a suliig elmegyünk szánkóval, aztán Öcsivel az oviba és ha visszajöttem még rengeteg időm lesz dolgozni, meg a ház körül matatni.
Majdnem sikerült....
Elindultunk szánkóval, de valami csoda folytán minden egyes utcában eltolták a havat,és ahol egy kis réteg maradt ott meg megszórták valami kavicsos-homokos izével, így baromi nehéz volt húzni rajta a szánkót. Ráadásul, boldog-boldogtalan kocsival hordja a kölkét az oviba-suliba, nem győztem lesni, mikor ütnek el minket....ennyi kocsi szerintem nincs is a faluban amennyi elment mellettünk és szívhattuk a bűzét.
Azért igyekeztem nem nagyon morogni, a srácok élvezték a havat meg a szánkózást, nem akartam elrontani az örömüket. Sulinál Juditot leraktuk, Öcsit már könnyű volt húzni, meg volt kedve rohangálni, tolta a szánkót, nem siettünk különösebben, hagytam játszani. Már majdnem az ovinál voltunk, mikor pasi felhív, hogy menjek érte a vasútállomásra, mert nem jött a vonat....Hurrá :/ Mondtam neki, hogy még az oviba se értünk el, pár perc amig lerakom a gyereket, kb 10perc míg felérek haza és kihozom a kocsit (ha indul pöccre) és még vagy 10-15 perc míg odaérek érte. Nem baj, menjek.
Kocsi persze nem indul pöccre, kutyákkal is vitázni kell, út nincs takarítva, csúszik és hóbordás, végre odaérek erre jól le vagyok cseszve, hogy miért vittem el Juditot a suliig, miért nem igyekeztünk reggel jobban és ment a busszal ahogy szokott, miért jöttem ilyen soká, ő majd megfagyott annyit várt, stb. Tökjó..... Végülis csak már este mondtam, hogy megígértem a szánkót a srácoknak, mehetett volna kocsival ha akar, a telefonban pedig értelmesen mondtam, hogy hol tartok, még legalább mennyi idő míg odaérek...van állomás váró, több bolt és benzinkút ahol ácsorgott, de eszébe nem jutott bemenni valahova....és én vagyok a hülye.....
Mire elvittem a suliba meg visszaértem, eltelt a fél délelőtt...a gyereknek meg megígértem, hogy ebéd után elhozom az oviból.
2012. február 3., péntek
Szamóca Bogyócska
Bari született az éjjel! Judit Bogyócskának akarja hívni, Öcsi a Szamóca nevet támogatja :) Szamócabogyó? :))))
(azért nem bántam volna, ha nem éjjel kettőkor jut eszébe megszületni amikor a kellemes -12 fokba ugorhattam ki az ágyikómból .....)
2012. február 2., csütörtök
Rendkívüli...
Most komolyan, árulja már el valaki legyen kedves, a mi állítólag nedves kontinentális éghajlatunkon mi a bánat a rendkívüli abban ha télen -10 C körül van a hőmérséklet?!
Oké, az eddigi télnek nevezett valamihez mérten meglepő vagy hirtelen vagy mittomén, de rohadtul nem "rendkívüli" és a többi túlzó kifejés amit mostanság harsog a média.......Majd ha -20 alá megy vagy lesz másfél méter hó az kocogtatja a rendkívüli határát....
Uff
2012. február 1., szerda
Farsang
A fiam sárkány akar lenni. Megvalósításhoz ötleteket várok! :)
Judit tigris lesz :) Szerintem befestem :)) A dekor boltban láttam füleket meg farkat, lehet, hogy megveszem azt, egyszerűbb mint csíkos anyagot keresgélni....
Röhej 2
Az előző bejegyzés folytatása.
Tegnap elzarándokoltunk a srácokkal kicserélni a vacak csizmákat. Természetesen visszavették gond nélkül, válasszunk helyettük mást.
Oda-vissza hetvenhétszer átnéztem a teljes gyerekcipő-kínálatot és alig találtam egyáltalán BÁRMIT ami a kölkeim lábára jó és nem kettessel kezdődik az ötjegyű szám az árcimkén.....
Öcsinek eredetileg valami télieset akartam, hiszen a régi beázik, a másik pedig dörzsöli a bokáját (erről jut eszembe, el kéne mennünk ortopédiára, mert semmit se alakul a boltozata hiába mezítlábazik, szaladgál, mászik, ugrál), vagy ha mást nem, alkalmi(bb) jellegű cipőt se bántam volna, mert az sincs. Hát nem is lett. Pont a két méretkategória (25-30, 31-35) között van, az egyikből a 30-as kicsi, de abból nincs nagyobb, a másikból a 31nagy , de nincs belőle kisebb....Ha netán jó lenne a méret akkor vagy überdrága vagy más okból nem jó, pl több cipőbe konkrétan nem fér bele a gyerek egyáltalán nem bumfordi lába, az oldalt zippzáros nem ér össze és hasonlók. Végül egy edzőcipőt vettünk, jó lesz tavaszra...
Juditnak téli cipője szerencsére van, így suliba való váltócipőt néztünk. Naná, hogy villogós, csillogós, halványlila rémséget választott :o Még azt se mondhattam, hogy drága :P Kiváncsi leszek, szerintem a tanító néni úgy küldi haza, hogy csak úgy füstöl. Nem hiszem, hogy suliba való e a villódzó izé. (van másik könnyű cipője, szerintem az kéne bentinek, ez meg majd tavasszal jó lesz kint szaladgálni)
A végére azért akadt egy jó hír, mivel mindkét cipőt az akciós kínálatból választottuk, az egyiket féláron adták, így végül a cserével együtt még visszakaptunk pénzt :)
Jó lett volna körülnézni magamnak is cipőügyben, de két nyügis kölökkel már nem volt energiám... Maaaajd máskor :P
2012. január 31., kedd
Fotó
Gondolom, máshol is így megy ez, az oviba szokott jönni jeles alkalmakkor egy élelmes fotós, fényképeket készít a srácokról amelyeket a kedves szülők megvásárolhatnak ha akarnak. Ezzel nincs is baj. Viszont:
- kb olyan szinten fotóz, mint én, vagyis gyengén
- béna szerkesztéseket csinál, ronda kereteket biggyeszt a képekre, a fotókönyv-szerű fazon fantáziátlan, ugyanazt a képet tartalmazza többször
- gyakran nem igazítja ki a képarányokat, a kép megnyúlik
- és ami az előbbiek fényében elég gáz: baromi drága!
Lehet, hogy csak én vagyok ilyen árérzékeny, de gyenge minőségű fotókért darabonként 400 forintot elkérni szerintem rablás. A naptár, nagyítás, szines igazolványkép, stb árára nem is emlékszem pontosan, annyira kiakadtam amikor meghallottam.
Basszus, tizen forintokért lehet előhívatni digitális fotókat! :o
Röhej....
Anyuék kerek két hete vettek a srácoknak téli bakancsot a Deichmann cipősben. Ugyan nem a felső árkategóriából, de ez se volt ingyen. A hétvégén épp le akartam püfölni Öcsiének a talpáról a sarat, erre látom, hogy szana-szét van repedezve a felsőrészén az anyag.... WTF?! Nézem Juditét, apró repedések szintén, illetve a orr részen a szegélytől elvált a másik anyag mindkét oldalon, ahol hajlik a lépésnél..... Két hét alatt, úgy, hogy nem is minden nap ez volt rajtuk. Szerencsére, nem túl messze vették, ma viszem vissza. Kérdés, hogy mit tudok venni helyettük és mennyiért :S
2012. január 27., péntek
Huh?
A napokban alig lehetett kizavarni a srácaimat az udvarra játszani, persze ha már kint voltak akkor tök jól eljátszottak és olykor be se akartak jönni.... Erre tegnap amikor hazaértünk (Öcsit is elhoztuk az oviból ebéd után) közölték, hogy dolguk van és még több mint egy órát kint matattak (brutál mocskosan jöttek be...) , ma pedig Judit azzal lépett be az ajtón, hogy "Csak lerakom a táskámat, mert mennem kell..." - és ezzel kiviharzott, futtában még megkérdezve, becsukhatja-e a kutyát, mert elöl játszana az udvarban anélkül, hogy egyesek nyaldossák, bökdösik :)
2012. január 26., csütörtök
Bizi
Kisebb mérföldkavicshoz érkeztünk, lányka megkapta élete első félévi bizonyítványát :) Nagy meglepetés nincs benne, minden tárgyból ügyes, okos, korának megfelelően vagy afelett teljesített. Írásból és rajzból dicséretet is kapott, a végkövetkeztetés pedig, hogy fejlődése, tanulmányi előmenetele átlagon felüli.
Az ÉN lányom, ugyebár ;-)
Az ÉN lányom, ugyebár ;-)
2012. január 15., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)