Tehát próbálok egy tisztességes bejegyzést alkotni. Kicsit összevissza update lesz így is, de azért igyekszem, és mivel egy kedves baráttól azt tanultam, hogy ne nyafis dolog legyen felül, hát azzal a résszel kezdeném. No persze így ez lesz felül a szó szoros értelmében, de nem ezzel végződik a poszt. Húeztmostdejólelmagyaráztam! :P
Mostanság az önsajnálósabb pillanataimban eszembe jut egy barát korábbi mondata, így hangzott "Én azért nem is leszek jó semmire, mert nem hiszem el, hogy jó lehetek bármire" És ez igaz is. No persze nem rá, hiszen ő - és gondolom már azóta rájött - még sokra hivatott és van is ereje, bátorsága elérni amit akar. Magamra nézve viszont be kell látnom, hogy a fentebbi állítás igaz. Amíg el nem tudjuk hinni, hogy lehet belőlünk valami, addig csak stagnálás lesz és önsajnálat. Persze minél több pofont kap az ember a szárnypróbálgatásai közben, annál nehezebb hinni, de meg kell próbálni. És töretlen hittel csalódni tovább... oké, a vége vicc volt :)
Nyafi és világmegváltás vége. Más:
Hétfőn újabb adagot kellett sütnöm a Bogár-féle citromos muffinból, mert sajnos reggelre elfogyott az utolsó morzsáig és a gyerekem megígérte a papának, hogy hagyunk neki...Így gyorsan összedobtam egy kupaccal hétfőn ami cseppet sem meglepő módon, kedd reggelre szintén elfogyott :)
A témánál maradva, odaát a gasztroblogunkon bedobtam egy körkérdést, remélem akadnak is rá válaszok... Ha nem lesz érdeklődés, nem erőltetem a párbeszédet persze, de ha igen, lenne még pár ilyen "kedvences" kérdésötletem.
Ami a körkérdéseket illeti, két kedvences meme is kering itt mostanság, a filmesről már írtam, bár egyesek azt sem találták kielégítőnek, a zeneiről nem áll szándékomban, mert hasonlóan általános dolgokat írhatnék csak. Ha megpróbálok néhány kedvencet választani, ki kell hagynom sok másikat amiket szintén szeretek. Százas listát meg nem írkálok, bocs. De örömmel olvasom mások választásait!
A tanfolyis új tantárgyunkról is írtam már két sort, projekt-menedzsment a drága, és lassan megvilágosodik számomra, hogy egyáltalán nem olyan nagy szám, mint ahogy beállították. Csak szokás szerint eljátszunk egy csomót azzal amíg megértjük, hosszadalmas szöttyögéssel sk megcsináljuk azt amit egyébként a szoftver két másodperc alatt elvégez helyettünk...
Közben kiderült az is, hogy tanárok betegsége és közlekedési anomáliák miatti óraelmaradások következtében rengeteg hiányosságunk van amit a vizsgákig igencsak pótolni kellene. Nagyon kíváncsi leszek, hogy oldják meg!
Gyerekfronton felmerült a kérdés, hogy mikor menjen a lányka suliba. Mivel júliusi, alapból csak a következő év szeptemberében kezdene, de azért elgondolkoztunk rajta, hogy neki hogy lenne jobb. Még mindig nem döntöttem, de affelé húzok, hogy majd csak 7 évesen. Affelől nincs kétségem, hogy a használatos "teszt" szerint már most iskolaérett, de tudom, hogy az önbizalma csak látszólagos és nagyon sérülékeny, a kudarc azonnal elveszi a kedvét mindentől és nem túl kitartó. Azt gondolom, inkább menjen egy évvel később suliba és akár majd ugorjon egy évet ha annyira jól halad, mint hogy rögtön az elején kudarcélmény érje és szívjunk mind.
Persze az is igaz, hogy ha a rendszer a régi lenne és elég lenne szeptemberig betöltenie a hatot, akkor valószínűleg nem tartanám vissza... Tanulság, pontosabb családtervezés ;-)
Egy kis tegnapi sztori: Suliban voltam délután így apjukkal voltak itthon a kölkök. Öcsi választott a boltban egy doboz Orbit cukorkát, mondom is a pasinak, hogy tegye majd el, ne egye meg a gyerek az egészet egyszerre. Erre este azzal fogad, hogy valami baja van a gyereknek, mert olyan hasmenése volt, hogy csak na. Hát persze, hogy megzabálta az egész doboz cukormentes "cukorkát" és még némi aszalt barackot is hozzá.....
.jpg)
.jpg)
Véletlenül Amerikában, New York egyik kis sikátorában ér földet, talál ott egy hajléktalant, gondolja magában ennél szerencsétlenebb ember, úgysincs a közelben, próbára teszem mennyire jószívű!
Azt mondja Jézus a hajléktalannak:
-" Testvérem éhes vagyok, adnál ennem?
A csöves, az utolsó falatjait odaadja neki,
Mire Jézus:
-"Testvérem szomjas vagyok, adnál innom"?
A csöves az utolsó korty whisky-jét odaadja neki.
Jézus gondolja, még egy próbát tesz a csövessel, ha abban is segítőkész lesz, elmondja ki ő, és utána megjutalmazza, aztán így szól a csöveshez:
-" Testvérem tudnál adni egy szál cigit"?
A csöves sokáig kotorászik a zsebében aztán egy utolsó fél szál cigit odaad Jézusnak.
Jézus meggyújtja, szív egy pár slukkot, boldognak érzi magát, mert látja, vannak még jó emberek a földön. Aztán eszébe jut, hogy már fel kellene fednie magát, odaszól a csövesnek:
-"Testvérem, én vagyok a Názereti Jézus, a megváltó!
Mire a csöves: -" Látom testvér jó az anyag!!!