Évi rendes parádi kirándulásunkat ejtettük meg :) Először elrobogtunk Gyöngyösre, ott a gyerkőcökkel felugrottunk a kisvonatra, apa meg elautózott Abasárra, hogy pár palack hegy levét vételezzen egy jól bevált pinyóból.
A kisvonatról Mátrafüreden leszállván a nép túrázni vágyott, ezért elindultunk a tuistaösvények irányába. Én úgy képzeltem, hogy elindulunk a sárgán, aztán valahol majd apa felszed minket, de a piros-zöld előbb jött, így a gyerkőcök mindenáron azon akartak menni :P Hát menjünk, gondoltam, bár tudtam, hogy ennek oda-vissza járat lesz a vége, mert Öcsi nem fogja bírni a Kékesig (8km körül van az út). Lelkesen túrázgattak egy darabig, aztán apával telefonon egyeztettünk és visszaindultunk. Mérsékeltem nézhettek engem hülyének, ugyanis vietnámi papucsban nyomtam a kövek közt :))
Kocsiba huppantunk, Öcsi bekómázott rögtön, és suhantunk Parádra. Igazán meglepődtünk, hogy Csevice kútnál mennyien voltak! Nem is mentünk rögtön a kúthoz, inkább a másik oldalon telepedtünk le a fűben egy kis piknikre és később töltögettük meg a palackjainkat. Épp akkor jött egy német csoport, megkóstolták a vizet, az idősebbek elégedetten ízlelgették és bólogattak, míg a fiatalok fura arcokat vágva mocsárízt emlegettek ;-)
Tettünk még egy sétát Parád központjában és Judit kérésére megtekintettük a kocsimúzeumot is. És persze a fagyizás sem maradhatott el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése