A köznyelv tyúkhúr, tikhúr, libafű néven ismeri ezt a vadon élő növényt ami a többség számára nem több idegesítő, mindent elborító gyomnál. Pedig klassz saláta alapanyag, állítólag a cukorbetegek számára igazi csodaszer és minden jó meg van benne, amit a zöld színű zöldségeinkben istenítünk. Előnye, hogy bárhol megtalálható, gyakorlatilag egész évben elérhető, de persze most, tavasszal a legszebb, zsenge, ropogós és épp virágzik is. A növény teljes föld feletti része ehető, szára ropogós, levelei a madársalátához hasonlóak, virága ízetlen de szép kis fehér dekorációként járul hozzá az ételhez. Ehető nyersen, salátának, belevághatjuk párolt rizsbe, rántottába, mint a snidlinget, főzhetünk belőle krémlevest vagy főzeléket a spenóthoz hasonlóan. Sokan nem hiszik amíg meg nem kóstolták, de gyakorlatilag nem különböztethető meg a spenóttól ha ugyanúgy készítjük el (ez igaz több ilyen zöldfélére, pl. csalánból és céklalevélből is készítettem főzeléket, amiről a család állította, hogy spenót :-)
A konkrét receptekre vágyóknak íme a mai vacsorára készült salátánk:
két nagy csokor tyúkhúr
egy marék sóskalevél
két szál újhagyma
két retek
1 ek almaecet vagy más finom ecet
1 ek hidegen sajtolt olaj
1 mokkáskanál méz
só, bors
A hagymát felkarikáztam, a zöldeket összetépkedtem, a retket nagylukú reszelőn lereszeltem, sóztam, borsoztam. Az öntetet összekevertem, rácsorgattam a salátára és összeforgattam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése